Bepereli a BBC-t Guy Goma, akit 2006-ban tévedésből ültették be a stúdióba, és az arról készült videó még ma is látható az interneten.
A volt amerikai elnök interjújára az X-en sokkal többen kattintottak, mint ahányan a nélküle megtartott első republikánus előválasztási tévévitát nézték.
A német EP-képviselő szerint Magyarország már nem demokrácia és csak néhány olyan magyar honlap, online rádió és blog van, ahol még független újságírás folyik. A helyzet ugyanakkor azért szerinte nem annyira rossz, mint a szovjet uralom alatt volt.
A rendszerváltás óta eddig csak olyan esetre volt ismert példa, hogy Dietmar Clodo interjújából el kellett távolítani Pintér Sándor belügyminiszter nevét, most viszont már egy engedéllyel készült, majd a 18. percnél félbeszakított interjú teljes közlését tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Portik Tamás és az Átlátszó esetében. A BVOP néhány óra gondolkodás után a következő, meglehetősen rövid választ adta a Media1 a témával kapcsolatos kérdéseire.
Először meg nem nevezett állítólagos technikai okokra hivatkozva félbeszakíttatta a Büntetésvégrehajtás egyik embere az Átlátszó engedéllyel készülő Skype-interjúját Portikkal, majd napokkal később a BVOP azt is megtagadta, hogy egy másik időpontban folytassák az interjút. Most pedig azt is megtiltotta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy a már felvett interjúrészletet közölhessék, holott a közléséhez Portik Tamás, az interjúalany hozzájárult. Bár arra már volt példa a rendszerváltás óta, hogy egyes részeket ki kellett hagyni egy interjúból és a bombagyárosként emlegetett Dietmar Clodóval készült tévéinterjúban nem hangozhatott el Pintér Sándor belügyminiszter neve, olyan eset eddig nem volt ismert, hogy teljes beszélgetést tiltsanak be, abból egyetlen mondat se jelenhessen meg és erre ne adjanak érdemi magyarázatot. Márpedig az Átlátszó a betiltásról még határozatot sem kapott. A lap nem hagyja annyiban.
Az Enyhe katarzis legutóbbi adásában Küllői Péter egykori befektetési bankárt, a Tate Gallery közép-kelet európai akvizíciós bizottságának társelnökét, a Zeneakadémia egykori mentorát, a Bátor Tábor nemrégiben lemondott kuratóriumi elnökét látta vendégül Szatmári Róbert. A beszélgetés igen széles skálán mozgott: a zenéből kiindulva szó esett a belső harmónia megtalálásáról, a siker értékéről, arról, hogyan fejlődhet a személyiségünk, mi a boldogság és arról is, miért kell fingópárnát venni azoknak, akik nem szimpatikusak nekünk. A műsorvezető kérdezőtársa ezúttal Lengyel András médiaszakember volt, a beszélgetés visszahallgatható, illetve visszanézhető a cikkben.
Az Octogon Magazin csak utólag közölte, hogy fizetett pr-cikk volt a miniszterelnök vejének ingatlanüzleteiről szóló interjú.
Gombás Gabriella a kilencvenes évek óta dolgozik Magyarországon a médiában: az egykori Pannon Lapok Társasága (PLT) veszprémi napilapjánál tényfeltáró újságíró volt, majd a megyei lap kormánypárti kézbe kerülésekor zajló tömeges elbocsátás után alapította meg a Veszprém Kukac című lapot, melynek főszerkesztője. Vele beszélgettünk szakmáról és arról, milyen tapasztalatai vannak nők és férfiak munkájáról a sajtóban.
A napokban még technikai okokkal magyarázták az oknyomozó portál munkatársának, hogy a börtön félbeszakította a beszélgetés kellős közepén az Átlátszó amúgy kifogástalan kép- és hangminőségben, engedéllyel zajló online videóinterjúját Portik Tamással. Azóta a lap újra engedélyt kért a folytatásra, de kiderült, hogy ezt sem biztosítják számára és magyarázat sincs erre. Ráadásul a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium nem akarja kivizsgálni az esetet. A portál azt tervezi, hogy jogi lépéseket tesz a sajtószabadság megsértése miatt. Újságírójuk a Media1-nek azt mondta, mostanáig nem volt akadálya annak, hogy akár sorozatgyilkosokkal és más súlyos bűncselekményekért elítélt fogvatartottakkal is beszélgethessen a sajtó, sőt Portik Tamással egyszer már az Átlátszó is interjúzhatott néhány éve.
Munk Veronika, a Telex első, nemrégiben távozó főszerkesztője egy most megjelent interjúban beszélt arról, hogy egyetlen pillanatra sem volt tulajdonosa a lapnak, nem jutott hozzá egyetlen részvényhez sem. Igaz, ezzel nincs egyedül, hiszen azt is mondta, tudomása szerint mindössze 4 tulajdonosa volt még az utóbbi időben is az újságnak és ha meg is valósul a dolgozói program, valójában az eddigi tulajdonosoknak kiváltságai lesznek a szerkesztőséggel szemben.
