A napokban több lap is beszámolt arról, hogy hackertámadás áldozatává vált szerdán az egyik legnagyobb streamingszolgáltató, az Amazon tulajdonában álló Twitch. A támadás során mintegy 125 gigabyte adat szivárgott ki, például a platform forráskódja, a streaming kulcsok és az influenszerek fizetési listája is.
A Twitch megerősítette az adatszivárgás tényét, pontos adatokkal azonban nem szolgáltak arról, hogy milyen adatok kerülhettek ki. Elmondásuk szerint folyamatosan dolgoznak az eset kivizsgálásán, és nincs tudomásuk arról, hogy felhasználók adatai, vagy a hitel- és bankkártyák számsorai kikerülhettek volna (utóbbit teljes egészében nem is tárolják).
Mennyi az annyi?
A támadás után nyilvánosságra kerültek a tartalomgyártók, influencerek Twitchtől származó bevételei is – írta az ITCafé. A kiszivárgott adatok között szerepelnek magyar vonatkozásúak is. A TheVR csapat egy csütörtök reggeli podcastban beszéltek arról, hogy ennek a 26 hónapot magába foglaló összegnek – ami átszámítva 80-84 millió forint – nyilvánosságra kerülése őket nem érintette rosszul, hiszen nincs abban semmi titok, hogy származik bevételük a Twitchből. A platformmal kötött szerződésük titoktartási része értelmében nem erősíthették meg, mennyire valós az összeg, azt azonban elmondták, hogy nagyon közel jár a valósághoz.
A négy fős vállalkozásként működő TheVR két alapító tagja, Fábián István és Komzsik János elmondta: ez az összeg – ami egy hónapra lebontva körülbelül 3,5 millió forint – csak egy része a bevételeiknek, ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy rengeteg kiadásuk van, ami havi szinten ennél jóval több.
Miből állnak össze az influenszerek bevételei?
Sápi Márton, a Star Network Influencer Ügynökség értékesítési vezetője az ITCafénak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy annyit nyerhettünk ebből az esetből, hogy végre őszintén beszélhetünk arról, miként is működnek a tartalomgyártók, influenszerek bevételi forrásai, szerződései:
„Az influenszerek, tartalomgyártók, streamerek bevételei több tételből tevődnek össze. Az első a platformokon automatikusan megjelenő reklámok, mint például a YouTube-on az átugorható vagy átugorhatatlan videós hirdetések. Az ezekből származó hirdetési bevételekből a platform, a tartalomgyártó és a tartalomgyártó jogkezelését végző ügynökségek részesednek. A következő lehetőség a szponzorációs együttműködés – ha a tartalomgyártó vállalja, hogy egy terméket vagy szolgáltatást népszerűsít a tartalmaiban. Ezek jellemzően a platformtól függetlenül megkötött megállapodások, melyekre direktben vagy ügynökségen, menedzsmenten keresztül szerződik a tartalomgyártó. Egyre nagyobb szerep jut a közösségi finanszírozásnak – a rajongók tudják támogatni a kedvencüket alkalmi vagy folyamatos adományokkal. Sok tartalomgyártó különböző csomagokat alakít ki, melyeket egyedi ajándékokkal vagy exkluzív tartalmakkal igyekszik vonzóvá tenni. Végül de nem utolsó sorban ott vannak a rendezvények és közönségtalálkozók, valamint a merchandise, vagyis az influenszer személyes márkájával ellátott termékek értékesítése”.
Sápi a titoktartásról és a szerződéses ügyfelek kapcsolatáról is beszélt:
„Fontos a piac, a szakma felnőtté válásában, hogy minden szereplő – a márkák, az influenszerek, a közönség – tisztában legyen az ezekből a bevételi forrásokból származó nagyságrendekkel. A szerződések többsége tartalmaz titoktartási kötelezettséget, így pontos összegekről az érintettek nem beszélhetnek. Ennek fő oka azonban nem az, hogy a közönség elől rejtve maradjanak a fizetségek. A titoktartás a versenyhelyzet, valamint a piaci dinamika fenntartása miatt lehet indokolt. Mi a Star Networknél az idei évtől már szinte teljesen átálltunk a transzparens árazásra – ez azt jelenti, hogy mind a márka és ügynökségi hirdetőink pontosan látják, mennyit kap az influenszer, mennyi a mi jutalékunk és mennyi annak a szolgáltatásnak az ára, melyet a kampány kreatív koncepciójának megalkotásáért vagy a projekt lemenedzseléséért végzünk”.
További híreket talál a Media1-en!
