Vezérigazgatót váltott tavaly december 6-án a Klubrádió Zrt., de az eddig elnök-vezérigazgatói posztot betöltő, Arató András sem ment messzire. Arató András utódja Stock Richárd lett, derül ki a cégközlöny idén január 5-i számából, valamint a Népszavában a napokban megjelent interjúból.
Arató András is marad a cégnél, de immáron csak mint az igazgatóság elnökeként, derül ki a lapból. Arató az interjúban felidézte, hogy Stock Richárddal, az újonnan kinevezett vezérigazgatóval több mint húsz éve dolgoznak együtt, őt kitűnő kollégának nevezi, aki a Klubrádió elkötelezett híve, és akit a rádiós közönségük is jól ismerhet, mivel a Médiatanács elleni perekben sokszor ő nyilatkozott a vállalat részéről.
Arató hozzátette, a rádió életét a változások nem érintik.
A rádió életében nem lesz semmi változás, nekem talán egy kicsit kevesebb napi üggyel kell majd foglalkoznom.
A Brit Media nem növeli tovább részét
A riporter ezután rákérdezett, hogy mi van a cégbe 2015-ben befektető Brit Média Kft.-vel, amely befektetései révén 14,4 százalékos részesedést szerzett. Arató arra a kérdésre, hogy nem is lesz nagyobb hányaduk, azt mondta, ez akkor történhetne, ha ismét a négy évvel ezelőtti gazdasági helyzet alakulna ki, de ennek a támogatási kedv folyamatos növekedésének köszönhetően kicsi a valószínűsége.
A kártérítési perünk egy részét megnyertük 2016-ban, tehát nem jutottunk vissza arra a végtelen lepusztult állapotra, mint a Brit Média befektetése előtti időszakban. A frekvenciáért folytatott megnyert perekben a bíróságok megállapították, hogy a Médiatanács sorozatosan törvényt sértett. Ebből kárunk keletkezett, aminek a megtérítéséért indítottunk jogi eljárást 2014 őszén. A két kisebb tételt megnyertük – a jogellenesen beszedett frekvencia díjak szedéséért és a személyiségi jogainkat ért sérelemért -, az elmaradt bevételeinkre vonatkozó eljárás most is folyamatban van. 2019 végére jogerős ítélet lehet. Közben pedig – ahogy említettem – nő a támogatók adakozási kedve. A legutóbbi, őszi gyűjtésnél az összeg például meghaladta a 70 millió forintot. A folyamatos, havi rendszerességű adományok is kitesznek évi 50 – 60 millió forintot. Ezúton is köszönet érte és bízunk abban, hogy a támogatói kedv a következő években sem fog visszaesni.
Arató hozzátette, hogy a donációknak köszönhetően a tavaszi – márciusi – gyűjtési időszakig fedezni tudják a kiadásokat. Az ősz egyébként mindig jobb, mert ilyenkor folyik be az 1 százalékos támogatás a személyi jövedelemadóból, ebből egyébként 30 millió forintos nagyságrend folyt be legutóbb. Ennek is köszönhetően tudtak új adáslebonyolító szoftvert és egy új keverőpultot vásárolni, ami megkönnyíti a szerkesztőség munkáját és nagyobb üzembiztonsággal dolgozhatnak.
Újra nekifutnak a webnek
Arató azt is megígérte, hogy februárra megújul a Klubrádió weboldala, amiről önkritikusan megjegyzi, hogy nyolc éve egyszer már próbálkoztak azzal, hogy új honlapot csináljanak. Arató azt is mondta, hogy a Klubrádió hét éves médiaszolgáltatása 2021-ben jár le, és remélik, hogy további öt évvel meghosszabbítja majd ezt a Médiatanács, mivel a rádióban kínosan ügyelnek arra, hogy semmilyen jogsértést ne kövessenek el, ami a hosszabbítás megtagadásának lehetne alapja.
Az interjúból kiderül ugyanakkor az is, hogy a rádió kereskedelmi (reklám) bevétele egészen alacsony a hallgatottságához képest, 2014 óta teljesen elvált a hallgatottsága a reklámbevételétől, aminek az az oka, hogy nem egyszer előfordult, hogy például egy kulturális intézmény, amelyik tudja, a célközönségét a Klubrádió hallgatói között találná meg, végül miniszteriális tilalom miatt nem szerződhetett.
A vidéki frekvenciák elvesztése nem rengette meg őket
A beszélgetés végén a riporter megjegyzi, hogy bizonyára érzékenyen érintette a rádiót, amikor vidéki frekvenciáit elvesztette, így analóg vételkörzete Budapestre és környékére korlátozódott. Arató erre azt mondja, az internet segítségével az egész világon hallhatóak a műsoraik, de tény, hogy nem vagyunk egy országos offline rádió, viszont szerinte a vidéki frekvenciáik elvesztése után sem csökkent, hanem nőtt a hallgatóik száma. A napi hallgatószám Arató elmondása szerint 180-200 ezer ember, amiből arra lehet következtetni, hogy mintegy fél millió ember legalább heti rendszerességgel hallgat Klubrádiót. Szerinte ez nem kis számít, ami meglátszik a gyűjtésen is. Ezúttal például hatezer ember adakozott, ráadásul vannak, akik havi gyakorisággal utalnak a Szabad Sávért Alapítványnak, a Hadd szóljon Egyesület a Klubrádióért tagjai pedig tagdíjat fizetnek. Ezekből is összejön havonta mintegy 2-4 milliós folyamatos bevétel. Így ez összesen 150-200 milliót jelent évente.
Állami rádió helyett egy magánvállalkozás látja el a közszolgálati feladatokat
Arató az interjúban azt is mondja, hogy ezerinte nem normális demokrácia, ahol egy magánrádiónak kell pótolnia a BBC és a ZDF közszolgálati szolgáltatásait, mivel az állami közrádió ennek egyáltalán nem tesz eleget. Arató felidézte, hogy a Klubrádió azután jött létre 2001-ben, hogy a Magyar Rádió elnöke lett Kondor Katalin, ami Arató szerint a közszolgálat végének egyik szimbolikus lépése volt. Arról is beszélt, hogy az állam szervezetei (elsősorban a Médiatanács) 2010-től adminisztratív eszközökkel igyekeztek mindent megtenni, hogy a Klubrádió elveszítse műsorszolgáltatási jogosultságát, de valószínűleg számukra is meglepő volt az az ellenállás, amibe ütköztek, a Klubrádió megküzdött a jogaiért a bírósági eljárások hosszú sorozatában, a támogató közönség pedig több tízezres tüntetéseken fejezte ki ragaszkodását a jogállamiság és a média szabadsága mellett. Arató úgy látja, a nemzetközi felzúdulás erősebb volt akkor, mint mostanában, például a Népszabadsággal, vagy a CEU-val összefüggésben.
Azt is mondta, hogy a Klubrádió helyzete egészen unikálissá vált, hiszen őket nem tartja el egyetlen nagyon vagyonos ember sem, ezzel szemben a hallgatók számottevő része pénzt áldoz a rádió megmaradásáért.
