A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és több társszakmai szervezet* üdvözli, hogy a TISZA-kormány első intézkedései között 2026. július 1. után is 0 százalékon tartja a reklámadót. A döntés a Magyar Közlöny május 10-i számában már meg is jelent.
Az MRSZ és partnerszervezetei szerint ugyanakkor a reklám- és médiaipar számára az jelentene valódi megnyugvást, ha a reklámadóról szóló törvényt véglegesen kivezetnék.
A szervezet a Media1-hez eljuttatott hétfői közleményében emlékeztetett: a kommunikációs iparágat érintő különadót még a Fidesz-kormány vezette be 2014. július 1-jén, szakmai egyeztetés nélkül. A hivatalos indoklás szerint erre a költségvetés kipótlása miatt volt szükség, az MRSZ szerint azonban az adó valójában politikai és üzleti célokat szolgált.
A Reklámszövetség azt írta, a reklámadó felmerülésekor a szakmai tiltakozás élére állt, és közel 12 éven át próbálta eljuttatni az előző kormány döntéshozóihoz az ellenérveit. Erre azonban érdemi szakmai párbeszéd hiányában leginkább a nyilvánosságon keresztül volt lehetősége, illetve az Európai Bizottsághoz is fordult észrevételeivel.
Az MRSZ szerint csak félsiker volt, hogy 2019-től többnyire évenként meghosszabbították a 7,5 százalékos reklámadókulcs felfüggesztését, vagyis a 0 százalékos kulcs érvényességét. A szervezet álláspontja változatlan: a reklámadó káros a reklámiparra, különösen a hazai médiavállalatok működésére és nyereségességére, de a teljes magyar gazdaságra nézve is.
A mostani döntéssel a szakma rövid távon fellélegezhet, hiszen július 1. után sem élesedik újra a reklámadó. Az MRSZ szerint azonban a piac számára az jelentene teljes megnyugvást, ha a reklámadót véglegesen eltörölnék.
A Reklámszövetség több érvet is felsorolt a különadó kivezetése mellett. Szerintük a reklámipar a gazdaság egyik motorja, ezért a reklámadó kontraproduktív hatással van a gazdasági stabilizációra, a fejlődésre és a GDP-re. Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya szerint minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.
A szervezet azt is írta, hogy a Fidesz-kormány – különösen a választási évekhez közeledve – fenyegető eszközként használta a reklámadó „damoklészi kardját”. A különadó folyamatos lebegtetése szerintük komoly piaci bizonytalanságot okozott, és dominóhatásként fékezte az iparág fejlődését, valamint gátolta a befektetéseket és fejlesztéseket.
Versenyhátrányt okoz a magyar cégeknek a reklámadó
Az MRSZ korábbi Barométer felmérése alapján a piaci szereplők négyötöde úgy vélte, hogy a reklámadó a globális hirdetési platformokkal szemben még inkább versenyhátrányba hozza a tartalom-előállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat. A Reklámszövetség szerint a belföldi kiadók a korlátozottabb mozgásterük miatt ezt nem képesek ellensúlyozni.
A Media1-hez eljuttatott nyilatkozat szerint 2025-ben a hazai médiacégek reklámbevétel-változása 1,6 százalékponttal továbbra is elmaradt a teljes médiaköltés bővülésétől, sőt, a 2019-es szinthez képest reálértéken még mindig 10 százalékos mínuszban volt.
Az MRSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a 0 százalékos kulcs lejárta esetén a reklámadó legalább 65 százalékban hazai médiacégeket érintett volna, amelyek jelentős részben magyarországi kis- és középvállalkozások.
A Magyar Reklámszövetség álláspontjához* a közlemény kiadásáig több társszakmai szervezet is csatlakozott, köztük az IAB Hungary, az MRSZ-OOH Szövetség, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség, az Ecommerce Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyar Public Relations Szövetség és a Piackutatók Magyarországi Szövetsége.
***
Reklámadóval megzsarolt RTL, titkos paktum az Orbán-kormánnyal?
A Media1 2024-ben megjelent több részes cikksorozatából kiderült: médiaipari lapunk olyan dokumentumok, hangfelvételek és más bizonyítékok birtokába került, ami alapján az Orbán-kormány a reklámadó mértékéből úgy engedett 2015-ben, hogy az adó által leginkább sújtott RTL viszonzásképp vezérigazgató-váltást kínálhatott fel: egy olyan személy került az előző vezérigazgató helyére, akit Lázár János is elfogadott.
Magyar Péter bejelentette az új kormányszóvivőket és fontos kijelentést tett a sajtóval kapcsolatban
Rogán kabinetfőnöke e-mailben instruálta az RTL vezetését (RTL Leaks, 4. rész)
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
