Julian Assange, a WikiLeaks alapítója vádalku keretében bűnösnek vallotta magát az Egyesült Államok-beli kémkedési perében, így azonnal hazatérhetett Ausztráliába – összegzi az elmúlt napok eseményeit az Euronews. A megegyezés értelmében többé nem mondhatja magát ártatlannak, de mentesül a további jogkövetkezmények alól.
A kompromisszumos megoldás lényegében annyi időre mérsékelte Assange szabadságvesztését, amennyit már eddig előzetes fogságban eleve letöltött az Egyesült Királyságban (öt év), illetve amit előtte önkéntes száműzetésben Ecuador londoni követségén (hét év).
A lap elemzése szerint a lezáráshoz a végső lökést két tényező, Joe Biden amerikai elnök márciusi tónusváltása, illetve az ausztrál kormány és közvélemény nyomása adta meg.
RSF: Történelmi nap volt a szerdai!
A Riporterek Határok Nélkül (RSF / Reporters Without Borders), mely éveken át támogató kampányokat szervezett Assange szabadon engedéséért, közleményben üdvözölte az ügy lezárását, és megkönnyebbülésének adott hangot.
„Történelmi nap ez, az igazságért folyó sokéves kampány eredménye, egyben a sajtószabadság győzelme.”
– fogalmazott az RSF, megköszönve természetesen támogatóinak is a szívós munkát.
Folyamatosan követtük Assange sorsát
A modern történelem egyik legnagyobb szivárogtatási ügyét a Media1 is részletesen nyomon követte. A WikiLeaks-alapító ellen azért indult hajtóvadászat, mert titkosított katonai dokumentumokat tett közzé azokról a jogsértésekről és háborús bűnökről, amelyeket az amerikai csapatok az iraki és az afganisztáni háborúban elkövettek.
Beszámoltunk a 2019-es őrizetbe vételéről, majd az USA-val való kiadatásával kapcsolatos jogi kötélhúzásról is (először azt mondta ki a bíróság, hogy Assange nem adható ki az Egyesült Államoknak, majd azt, hogy mégis). Az Amerikai Egyesült Államok 18 vádpont alapján összesen 175 évnyi börtönbüntetéssel fenyegette a szerkesztőt, az Ausztrál parlament azonban attól tartott, hogy akár halálbüntetés is várhat rá – ezért döntést hoztak arról, hogy Assange térjen vissza Ausztráliába, ahol született.
Idén áprilisban beszámoltunk arról is, amikor az amerikai elnök megígérte, megfontolja Ausztrália kérését, hogy az Egyesült Államok ejtse a vádakat a tényfeltáró portál alapítója ellen. Ez a fél évtizedes jogi kötélhúzás jutott most végleges nyugvópontra.
Magyar vonatkozása is volt az ügynek
A WikiLeaks aktáknak magyar vonatkozása is volt. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott 2008. áprilisi távirat szerint Orbán azt mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének, hogy „hagyják figyelmen kívül, amit mond” a kampányban.
„Ez nem bonyolult – azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a nemzet nagyságát, a gazdasági szereplőknek pedig azt, hogy mit várhatnak a Fidesz-kormánytól” – mondta Orbán a távirat szerint. Az April H. Foley korábbi nagykövet aláírásával megjelent, „confidential””(bizalmas) besorolású táviratban az akkor alapításának huszadik évfordulóját ünneplő Fideszről olvasható hosszabb elemzés.
Jogerős: Orbán másodfokon is pert vesztett a Pécsi Ítélőtáblán
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
