„Amikor a közgazdászok a »nemek közötti szakadékról« beszélnek, manapság általában a férfiak és nők által a munkaerőpiacon elért eredményekben mutatkozó szisztematikus különbségekre utalnak. Ezek a különbségek a férfiak és nők munkaerő-piaci arányában, az általuk választott foglalkozások típusaiban, valamint a férfiak és nők átlagjövedelmének különbségében mutatkoznak meg. Ezek a gazdasági nemek közötti különbségek a női mozgalom egyik fő témája és a közgazdászok egyik fő kérdése”
– mondta Claudia Goldin, az idei Nobel-emlékdíj győztese, aki kutatásain keresztül átfogó képet tudott mutatni a nők keresetéről és munkaerő-piaci részvételéről. Ahogyan arról a Qubit beszámolt, Goldin a munkája során feltárta a változások okait és a máig tartó egyenlőtlenségek fő forrásait is. Ez a jelenség az azonos foglalkozású férfiak és nők között ma is létezik, a bérszakadék pedig az első gyermek születésével tovább mélyül.
A legkiszolgáltatottabbak a kisgyermekes anyák
Utóbbit igazolja a Marie Claire 2022 októberében megjelent cikke is, mely az Egyenlítő Alapítvány e témáról rendezett konferenciájáról tudósított. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a kisgyermekes anyák vannak, akiknek a gyermekvállalás miatt kieső évek miatt nem nő olyan ütemben a bevétele, mint a gyermektelen kollégáké. Az így keletkező leszakadást sokszor a nyugdíjig sem tudják ledolgozni.
„A világon mindenhol jellemző volt korábban, hogy a férfiak bátrabban fogalmaztak meg bérigényt. Az elmúlt években nem tapasztalunk ilyet, nincs különbség nemek szerint a bérigények vonatkozásában, pláne a 35 év alattiak körében. A bérstruktúra kialakításában semmilyen szerepe nincs a jelölt nemének. Sokkal jellemzőbb a Budapest versus vidék mentén egy hasadás, de ha valaki nagyon alacsony szinten jelöli meg a bérigényét, minden esetben jelezzük, hogy mi az adott pozíciót magasabb bérsávban képzeljük el. Sem morálisan nem tartjuk elfogadhatónak a korrekció elmaradását, sem az esetleges későbbi bérfeszültség miatt nem tartanánk ezt szerencsésnek”
– nyilatkozta a Media1-nek egy nagy magyarországi médiacsoport hr vezetője, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét.
Még sok helyen gondolkodnak másképp
Ez a pozitív hozzáállás és gyakorlat még nem általános. A férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbségeként határozzák meg a nemek közötti bérszakadékot (gender pay gap), a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve.
A nők bruttó órabére a férfiakéhoz képest átlagosan 12,7 százalékkal volt kevesebb az Európai Unióban 2021-ben – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapjáról.
Magyarországon is probléma
A legmagasabb bérszakadék Észtországban (20,5 százalék) volt, a legalacsonyabb pedig Luxemburgban (-0,2 százalék), míg Magyarországon 17,3 százalékos a bérkülönbség.
A szomszédos Szlovákiában néhány százalékponttal jobb a helyzet, náluk 16,6 százalék a nemek közötti bérszakadék. A szlovák Paraméter oldal beszámolója szerint a Kariéra.sk portál 6.530 válaszadó bevonásával végzett felmérésében a béregyenlőségről megkérdezett szlovákok 67 százaléka vélekedett úgy, hogy a fizetések egyenlőtlenek, a nők kevesebbet keresnek.
Egy új uniós irányelv segíthet a bérszakadék megértésében és kezelésében
Az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék az Eurostat legutóbbi 2021-es adatai alapján 12,7 százalék, vagyis ennyivel keresnek átlagosan kevesebbet a nők, mint a férfiak. Ez az érték 11 év alatt csak 3 százalékkal csökkent. Magyarországon 2010-ben 17,6 százalék volt az eltérés, addig 2021-ben még mindig 17,3 százalékkal kerestek kevesebbet a nők, ami nagyjából havi bruttó 75 ezer forint, évente pedig több mint 909 ezer forint különbség – számolt be az Amnesty International Magyarország civil jogvédő szervezet.
Az azonos díjazás eléréséhez az Európai Unió egy új irányelvvel állt elő (2023/970/EU), melyet a tagországoknak legkésőbb 2026 és 2031 között kell folyamatosan bevezetniük. Az irányelv bevezetését követően a legalább 100 főt foglalkoztató vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a munkavállalók díjazásáról szóló átfogó kimutatásokat, illetve az álláshirdetésekben is kötelező lesz feltüntetni a kezdeti díjazást vagy díjtartományt. A Telex beszámolója szerint az irányelvben megfogalmazott célokat feltételezhetően a munkaügyi felügyelőségek és az egyenlő bánásmódért felelős testületek jogköreinek megerősítésével érnék el.
„A nagyvállalatoknál és a multinacionális cégeknél az egyenlő elbánás elvére ügyelve évek óta olyan bérstratégiát alakítanak, amelynek fontos eleme a bérezési szintek illesztése és az azonos munkakörök azonos bérsávok szerinti díjazása. A lobbierővel bíró szervezetek nem engedték volna elfogadni ezt a szabályt, ha komoly erőfeszítésükbe kerülne annak betartása”
– mondta a lapunknak nyilatkozó, egy médiacsoportnál dolgozó hr-vezető az új irányelv kapcsán.
„Ezt az irányelvet minél előbb, minél teljesebb formájában kellene átemelni a hazai gyakorlatba és jogszabályokba, nem a minimális követelményekkel. A bértranszparencia azért nagyon fontos lépés, mert ahhoz, hogy bármilyen további cselekvési tervet ki tudjunk dolgozni, látnunk kell, hogy mekkora a valódi probléma. A további lépéseket csak ezután lehet végrehajtani”
– nyilatkozta a Media1-nek Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője (borítóképünkön).
A nemek közötti bérkülönbség okai
Üveges Judit az Intrum követeléskezelési szolgáltató felmérése alapján úgy nyilatkozott korábban a Pénzcentrumnak, hogy kevesebb mint egyhavi megtakarítással rendelkezik a nők 32 százaléka, szemben a férfiak 24 százalékával.
Az alacsonyabb bérek miatt a nők nagyobb hányada egyáltalán nem tud havi szinten félretenni, mégis kisebb valószínűséggel kérnek a szokásosnál nagyobb fizetésemelést, ami tovább növeli a bérszakadékot.
A nemek közti bérkülönbségnek számos oka van. A nők átlagosan több fizetés nélküli munkát végeznek, ilyen többek között a gyermekgondozás és a házimunka, melyek mellett többen dolgoznak részmunkaidőben (30 százalék) – olvasható az Európai Parlament honlapján.
„Nem teszünk különbséget a kollégáink között ilyen szempontból sem. Mindig 8 órára arányosítva határozzuk meg a részmunkaidősök munkabérét, emiatt nem érheti őket hátrány. Vezető is volt már átmenetileg részmunkaidős, és részmunkaidős kollégát is bíztunk már meg vezetői feladatokkal. A képzések, szakmai lehetőségek szempontjából sincs különbségtétel”
– mondta a lapunknak nyilatkozó, egy jelentős hazai médiacsoportnál dolgozó, neve említésének mellőzését kérő hr-vezető.
Rosszul fizetett ágazatok
A bérszakadéknak ugyanakkor mintegy 24 százaléka azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban mint az egészségügy és az oktatás – állapítja meg az Európai Parlament 2020-ban készült jelentése.
„A bértranszparencia megteremtése mellett dolgozni kellene azon is, hogy a társadalmunk működése szempontjából elengedhetetlenül fontos, mégis méltatlanul alulfizetett ágazatokban, amelyekben főként a nők dolgoznak (például oktatás, egészségügy), sokkal többet keressenek az emberek”
– mondta lapunknak Csernus Fanni, az Amnesty szakértője.
Emellett az üvegplafon jelenség is egy olyan láthatatlan akadályt képez, ami a bérszakadék hátterében áll. A ranglétrán haladó munkavállalót megakadályozza, hogy egy bizonyos szintnél feljebb jusson. A szocializáció, a társadalmi-kulturális sztereotípiák és elvárások, valamint az ezekből fakadó pszichológiai nyomás többnyire ma is hozzájárul a nők háttérbe szorulásához. Mindezek miatt gyakran a nők bérigénye alacsonyabb, nem mernek annyit kérni, mint a férfiak – állapítja meg a Mindennapok Női Szemmel Egyesület a honlapján.
„A bérszakadék jelenség magában foglalja ezt az egész problémahalmazt: a fizetetlen otthoni és gyermekgondozáshoz kapcsolódó munkát, a foglalkoztatottsági szakadékot, a szakmák és pozíciók közötti eltéréseket. A bérszakadék nem korlátozódik kizárólag az azonos munkakörökre, csökkentéséhez többek között az üvegplafont is át kell törni”
– hangsúlyozta a Media1-nek Csernus Fanni.
Kevés a női vezetők száma
„A gyakorlatban is könnyen meglátszik ez a jelenség, például ha összeültetnek tíz vezetőt, abból általában nyolc biztosan férfi, a maradék kettő pedig nő. Saját tapasztalatok alapján mondhatom azt, hogy leginkább a férfiak szoktak többségben lenni, sőt olyan is előfordul, hogy nincs jelen női munkatárs. Egy megbeszélés során, ahol vegyesen vannak jelen férfiak és nők, akkor az adott feladatot többféle szemszögből is képesek megvitatni. A különböző megközelítések pedig nagyon is hasznosak. Úgy gondolom, egy vállalatnak jót tesz a sokszínűség, ami még jobb eredmények eléréséhez vezethet“
– nyilatkozta Mazács Ádám, az A-W-Real ingatlanközvetítő iroda igazgatója. Ez a szakma az egyike azoknak, amelyben a nők magas számban vannak jelen vezetői pozícióban – írja a Paraméter.
A vezetők között is jelentős bérkülönbségek figyelhetők meg
Világszinten a vezető pozíciók (managerial position) 28,2 százalékát töltötték be nők az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (International Labour Organization, ILO) statisztikai adatai (ILOSTAT) szerint 2021-ben. A 2018-as Eurostat adatok szerint a menedzser pozícióban 31 százalékkal kevesebbet kerestek óránként a nők, mint a férfiak. Az ILOSTAT adatai szerint 2021-ben Magyarországon ez az arány 36,3 százalék volt – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapján. A menedzser szint azonban egy széles csoportot foglal magába az alkalmazottaktól a vezetőkig (például kommunikációs menedzser, hr-menedzser is beletartozhat).
„A home office a kötetlen munkaidővel kombinálva olyan munkavállalók számára is lehetővé teszi a teljes munkaidős foglalkoztatást a transzfer idő megspórolása és a rugalmas munkaidő okán, akik egyébként csak részmunkaidőben tudnának dolgozni valamilyen személyes okból. Ez pedig azt eredményezi, hogy bátrabban mernek a bértárgyalásban részt venni, és olyan pozíciókra is pályáznak, amiről korábban úgy gondolták, hogy nem elérhető számukra. A home office teljesen új feladatmenedzsmentet, időgazdálkodást és priorizálási stratégiát igényel, új skillekre van szükség például a kommunikáció terén, és újfajta, korábban nem tapasztalt stressz-szituációkat eredményez. A média sosem volt teljesen irodai közeg, a médiamunkás nagyon sokszor úton van. Tapasztalatunk szerint kreatív brainstorming-ok jobban működnek személyesen, amikor az inspiráló közegben mindannyian jelen vagyunk, míg az elmélyülést igénylő feladatok sok esetben otthon jobban mennek. A kollegiális kapcsolatok emberi és szakmai oldala miatt is nagyon fontos a rendszeres személyes találkozás”
– mondta lapunkak a már idézett, egy hazai médiacsoportnál dolgozó hr-vezető.
Nők helyzete a médiában
A Media1 egyik korábban megjelent cikkében már írtunk, hogy a nemek szereplésének, részvételének aránya hogyan alakul a médiában. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) 2018-as jelentése szerint a női riporterek az EU-tagállamokban továbbra is kisebbségben vannak (40 százalék).
A Globsec és az Egyensúly Intézet a visegrádi országokban vizsgálta a nők médiában betöltött szerepét. A Nők hangja a médiában: közép-európai kitekintés címmel megjelent tanulmányban azt írták: Magyarországon csak 25 százalék a nők által írt cikkek aránya, Szlovákiában 51 százalék, Csehországban 43 százalék, Lengyelországban pedig 41 százalék.
Kevésbé idézett nők
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2021-es felmérése szerint a főbb közép-európai közmédia-műsorszolgáltatók stratégiai vezetőségében kevés a nő, és előrelépés alig tapasztalható. Magyarországon 43, Szlovákiában 22, Lengyelországban 20, Csehországban pedig 15 százalék a nők aránya a vezetői és döntéshozatali pozíciókban – számolt be róla a 24.hu.
A kutatás kiemeli azt is, hogy a nők alulreprezentáltak interjúalanyként, és kevésbé idézik őket cikkekben szakértőként, mint a férfiakat. Ez alól kivételt képeznek a női magazinok és reklámok. Az EPRS szerint az EU-ban alulreprezentáltak a nők a legnagyobb presztízsű kategóriákban, például a politikai és gazdasági híradásokban (38-39 százalék). A magyar és lengyel cikkeknek csak a negyedének-ötödének főszereplője nő a közéleti és gazdasági témákban, ami jóval az uniós átlag alatt van.
Ez a cikk a szlovák Paraméter.sk médiummal való határon átnyúló együttműködésben született a Thomson Alapítvány támogatásával. A szlovákiai helyzetről szóló teljes cikket a Paraméter oldalán tudja elolvasni.
Bocsánatot kér az RTL Klub Ördög Nórától, egykori műsorvezetőjétől
Csatlakoznak a Ringier magyar újságjai az EqualVoice kezdeményezéshez
Nagyon alacsony a nők aránya a médiában, pedig a kommunikáció szakokon még fordított az arány
Kitiltja a nőket egy jégkrémreklám miatt a reklámokból az iráni iránymutatási minisztérium
Elbocsátották az NLC egyik újságíróját – megkérdeztük, mi történt, máshogy emlékeztek a felek
A koronavírus tovább növelte a médiában dolgozók közti nemi egyenlőtlenségeket
További tartalmak érhetők el a Media1.hu oldalon. Megtalálhat minket Facebookon is.
