Az EFJ 44 európai országban 73 újságírói szervezeten keresztül 295.000 újságírót képvisel. Az ezúttal Budapestre szervezett közgyűlésen, június 2-án és június 3-án, az EFJ tagszervezeteinek küldöttei megválasztják a szervezet irányító bizottságának kilenc tagját a következő három évre. A budapesti esemény házigazdája, szervezője a magyar Sajtószakszervezet és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A rendezvény az ATV, a Central Médiacsoport és a Ringier Hungary, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Benczúr Hotel és a Norvég Nagykövetség támogatásával valósul meg.
M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke a Media1-nek elmondta: a tanácskozásra a szokásos 90-100 helyett soha nem látott számú, 130-at meghaladó küldött, vendég és megfigyelő érkezik. Az esemény helyszíne a Benczúr szálló lesz.
A végrehajtó bizottság vasárnap délután a MÚOSZ székházban ülésezik (ez lesz az első hivatalos esemény), majd este 7-kor a szállodában kerül sor az üdvözlő fogadásra. A munka hivatalosan hétfőn, 9 órakor kezdődik. Köszöntőt mond mások mellett Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is.
M. Lengyel László elárulta: jelen lesz Jan Braathu, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) médiaszabadság képviselője is, aki a független médiát képviselő magyar vezető újságírók és médiaszakértők társaságában tájékozódik a magyar médiahelyzetről, különösen a „szuverenitásvédelem” és az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat fényében. Az ülésen, amellett, hogy megválasztják az EFJ új vezetőségét, több, nagy horderejű határozat elfogadása is várható.
A Sajtószakszervezet vezetője hangsúlyozta: a rendezvény menetét és tartalmát maga az EFJ határozta meg, a magyar házigazdák csak a technikai feltételek biztosítását vállalták. Egyetlen határozatnak sem kezdeményezői, azokat az EFJ és a tagszervezetei fogalmazták meg, és elfogadásuk a küldötteken múlik. Ez szakmapolitikai, szakmai érdekvédelmi és nem direkt politikai (főleg nem pártpolitikai) rendezvény. A résztvevők egyébként hétfőn este folyami hajókiránduláson vesznek részt, kedden pedig szentendrei városnéző kirándulásra mennek.
Amikor az EFJ a budapesti helyszínről döntött, még nem lehetett tudni arról a törvénytervezetről, mely alapvetően befolyásolja majd a független média működését. Az úgynevezett „átláthatósági törvény” – amely a közéletben ellehetetlenítési törvényként, cenzúratörvényként, Oroszország-törvényként, tavaszi nagytakarítási törvényként, jegyzéktörvényként, poloskatörvényként is fut – a külföldi támogatásokból is működő médiaszervezeteket teszi célkeresztbe. Azok, akik felkerülnek a Lánczi Tamás nevével fémjelzett Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistájára, ami után nemcsak a külföldi forrástól esnek el, de a hazai adófizetők egy százalékos adófelajánlásától is, és jövőbeni egyéb pénzforrásaik is erősen beszűkülnek.
M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke az EFJ budapesti közgyűlése kapcsán kiemelte:
„A magyar újságírók munkaerőpiaci helyzete nehézzé vált. Az egyébként sem túl jól fizetett dolgozók védelme érdekében a Sajtószakszervezet erősíteni kívánja érdekvédelmi tevékenységét. Ehhez is muníciót adhat az európai újságíró szervezetek tapasztalata, jó gyakorlata.”
Kocsi Ilona, a MÚOSZ a néhány napja elsöprő többséggel újraválasztott elnöke hozzátette:
„A független sajtó működése egyre több akadályba ütközik. A közérdekű információkért sokszor perelni kell, a nyilvános sajtótájékoztatókra nem engednek be egyes újságírókat, most meg jön a legújabb próbálkozás, az úgynevezett átláthatósági törvény, mellyel az eddig törvényes pénzforrások elzárásával akarják korlátozni a sokszínű tájékoztatást. Ilyen helyzetben fontos az összefogás, amihez az európai tapasztalatok is adhatnak ötleteket. A szakmának együtt kell megtalálnia a szabad sajtó működésének módját”.
„Most a túlélés a tét” – vészjelzést adott ki a MÚOSZ a jegyzéktörvényről
Még a fideszesek harmada is kritikus az ellehetetlenítési törvénnyel szemben
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
