Mint arról korábban már hírt adunk, Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője kedden éjszaka, nem sokkal éjfél előtt benyújtott az Országgyűlésnek egy törvénytervezetet, ami ellen rövid időn belül 50 civil szervezet és médium tiltakozott, és további tiltakozók csatlakozása is várható. Ezenkívül több lap rendkívüli közös élő műsort készített a Parlament épülete előtt: kivonult a 24.hu, a HVG, a Partizán, a 444 és a Telex főszerkesztője is a helyszínre, majd a műsor későbbi szakaszába meghívták hatodikként a Magyar Jelen főszerkesztőjét is.
Drámai hangvételű közleményben vészjelzést adott a jogszabálytervezet miatt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), ezenkívül több ellenzéki párt is tiltakozását fejezte ki, a Momentum demonstrációt is szervez miatta, Karácsony Gergely és Szabó Tímea pedig az Európai Bizottság fellépését kérte a szerintük uniós jogba ütköző, sajtószabadságot és a civil szabadságjogokat súlyosan korlátozó jogszabály ellen. A tiltakozások oka, hogy a jogszabály putyinista módszerekkel ellehetetlenítené a civil szervezeteket és olyan médiumokat, mint például a Partizán.
A jogszabály korlátozza a külföldről érkező támogatások elfogadását, valamint súlyos szankciókat, bírságokat vezetne be, elvenné az 1%-os támogatásokat, és például engedélyezné, hogy a hatóság házkutatásokat tartson a szerkesztőségekben, vagy akár a főszerkesztők lakásán, ha valaki bejelentést tesz ellenük, hogy a lapjuk külföldi támogatásra tesz szert. Veszélybe került a forrásvédelem intézménye is, vagyis a sajtószabadság, hiszen az újságírók számítógépeit átkutathatná a hatóság.
Hont András jobboldali liberális publicista, YouTuber, aki egykoron fideszes önkormányzati képviselő és Deutsch Tamás kampányfőnöke volt, mostanában pedig főleg Magyar Péterrel kapcsolatos éles kritikáival és egy Orbán Viktorral készült exkluzív beszélgetéssel hívta fel magára a figyelmet, amellett hogy a Mészáros Lőrinc-közeli Index vélemény rovatának is tartalmakat beszállító Ötmédia Kft. alapító-tulajdonosa is, Facebook-bejegyzésben kritizálja a jegyzéktörvényt, ami szerinte egy gánymunka.
Ellehetetlenülhet az export a médiaiparban, nem tudják majd kiszolgálni a külföldi vevőket
Hont többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet értelmében külföldi támogatásnak minősül az is, ha valaki (pl. egy cég, vagy akár egy egyéni vállalkozás, melynek tulajdonosa egy véleményvezér) bármilyen jogviszonyból származóan szerez bevételt külföldről. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akinek a vállalkozása külföldi vevőnek is szállít (pl. a YouTube-bevételek alapján ilyen lehet a Google is), tehát exporttevékenységet végez, szintén érintett lehet, vagyonbevallás közlésére kötelezhető, illetve korlátozhatják a működését. Ugyanez igaz akkor is, ha valakinek külföldi a munkáltatója.
Hont úgy véli, a jogszabálytervezet sérti az EU egyik legfontosabb alapelvét, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását garantáló uniós jogot.
Hont így fogalmaz:
Azt írja a jogszabálytervezet, hogy külföldi támogatásnak minősül „bármilyen jogviszonyból származó bevétel”. Azt is írja, hogy a törvény hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”. A szöveg alapján a „közélet befolyásolására irányuló tevékenység” gyakorlatilag bármi lehet, az is, ha valaki elmegy szavazni, vagy csúnyákat posztol a fészbukon, és mellesleg tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője egy cégnek, vagy irányítója egy egyesületnek, netán egyéni vállalkozó. A tervezett rendelkezés szerint az ilyen szervezeteket jegyzékre kell venni, és onnantól az azon szereplők csak a pénzmosás elleni szervezet – nem meghatározott kritériumok alapján megadott – engedélyével részesülhetnek külföldi támogatásban (azaz bevételszerzésben). Vagyis nemes egyszerűséggel betilthatják az exportot, ami még a NER-ben is ejha, egyébként meg sérti a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását garantáló uniós jogot.
Mondok mást. Amennyiben a kormánytöbbség valóban el akarná sorvasztani, legalábbis jelentősen megnehezíteni a civil aktivitást és a kritikus hangokat, akkor eltörölné az 1 százalékos felajánlás intézményét. Azt ugyanis nem írja elő semmi. Nyilván abból lenne fölhördülés, azaz az államapparátusnak dolgoznia kéne, egyenként megnyugtatni az összes állami intézményt a kórházaktól az iskolákig, amelyek alapítványon keresztül szereztek még támogatást, hogy azt beépítik a költségvetésbe, és megígérni az összes faültető egyesületnek és állatmenhelynek, hogy a pénzt megkapják máshonnan. Természetesen a „dolgoznia kéne” a kulcskifejezés, annak hiányában marad a gánymunka és a triggerelés.
A sajtószabadság és a demokrácia elkötelezett híveként lapunk is aláírta azt a tiltakozást, amelyet rövid időn belül mintegy 50 szervezet és médium. A tiltakozásokról kapcsolódó írásainkban olvashatnak bővebben.
„Most a túlélés a tét” – vészjelzést adott ki a MÚOSZ a jegyzéktörvényről
Karácsony Gergely Brüsszelhez fordul a civileket és sajtót célzó „nagytakarítási törvény” miatt
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
