Mint hétfőn mi is beszámoltunk róla, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy törvénnyel fogják kötelezni a pártok mellett a médiumokat is, hogy tegyék átláthatóvá a pénzügyi forrásaikat. Gulyás úgy fogalmazott, elsősorban a nem uniós forrásokat fogják figyelni, és az „átláthatóságot szeretnék garantálni” ezzel.
Az erről szóló kormányhatározat villámsebesen meg is jelent a Magyar Közlönyben (2024. évi 74. szám), amit a hvg.hu szúrt ki. A médiára vonatkozó rövid részletet szó szerint idézzük:
„3. A Kormány
a) döntött arról, hogy fel kell lépni a háborús propaganda ellen;
b) döntött arról, hogy szükséges olyan jogszabály kidolgozása, amely alapján
ba) a politikai pártoknak átláthatóvá kell tenniük a forrásaikat, és a médiatermékek külföldről érkezett
támogatásait nyilvánosságra kell hozni;
bb) amennyiben megállapítása kerül, hogy a támogatás a háborús propagandát szolgálja,
úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára;
c) felhívja az igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon a szükséges jogszabály-módosítások előkészítéséről.
Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: 2024. július 31.”
Mindösszesen három hete kapott tehát a Tuzson Bence vezette tárca az új törvény megalkotására, melyben, mint olvasható, meg kell teremteni a külföldi támogatások elvételének és visszautalásának lehetőségét is. Emellett nyilvánosságra kellene hozni a támogatásokat.
A nemzetközi jogász szerint jogállamban ezt így nem lehet
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász nyilatkozott az rtl.hu-nak a készülő törvényről. A szakértő szerint meg kell várni a jogszabály végleges szövegét, de már látszanak a buktatók. Részint a „háborúpárti” vagy „háborús propaganda” kifejezések nem pontosan meghatározhatók, így ha ezek a kifejezések bekerülnek a jogszabályba, akkor legfeljebb egy olyan gumiszabály születhet, amelyet a kormány szabadon használhat az ellenfeleivel szemben.
„A jogállam úgy porlik el, hogy teleírjuk értelmetlen kifejezésekkel”
– fogalmazott Nagy.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi támogatótól érkező összeg annak a szervezetnek a tulajdonába kerül, amelyik kapta azt, márpedig „a tulajdon elvonása más összefüggésben extrém tett, amelyre csak még szigorúbb feltételek meglétekor kerülhet sor”.
Nagy Boldizsár hangsúlyozta azt is, hogy bár az érintett médiumok az Európai Unió Bíróságához, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért (utóbbihoz csak akkor, ha már kimerítették a hazai lehetőségeket), de ez évekig is eltarthat, miközben a hazai ítéletet eközben végre kellene hajtani, vagyis a támogatást vissza kellene utalni a nemzetközi partnernek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal is teljes gőzzel támadja a sajtót
Mint arról szintén beszámoltunk, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal már az Átlátszót és a Transparency Internationalt is vizsgálja, az Átlátszó pedig hétfőn bejelentette: mivel sem politikai pártnak, sem jelölő szervezetnek nem tekinti magát, és közhatalmat sem gyakorol, ezért nem működik együtt a médiát vegzáló hatósággal.
A szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal kapcsolatos valamennyi írásunk megtalálható itt.
MÚOSZ: „Békemisszióban háború indult a független sajtó ellen”
Megtagadta az Átlátszó napjaink ÁVH-jával, a Szuverenitásvédelmi Hivatallal az együttműködést
Vizsgálatot indított az Átlátszó ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok a Szuverenitásvédemi Hivatal drákói lépése miatt
