Amennyiben az Európai Parlement (EP) jövő heti plenáris ülésén az új jogszabály-tervezetet elfogadják, hamarosan elkezdődhet az európai médiaszabadságról szóló törvény (EMFA) hatályba léptetéséről az intézményközi egyeztetés az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanáccsal.
Még a magyar elnökség előtt lépnének
A Népszava helyszíni tudósítása szerint Sabine Verheyen német néppárti EP-képviselő brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta: legkésőbb jövő februárban, az EP-mandátumának lejárta előtt megállapodást szeretne, mert a 2024 júliusában hivatalba lépő magyar, majd az azt követő lengyel EU-elnökség alatt nem lát esélyt az egyeztetések lezárására a két ország elutasító álláspontja miatt.
A magyar kormány hozzáállását előrevetíti az is, hogy miközben az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában szeptember elején a képviselők nagy többséggel támogatták az új uniós médiatörvény tervezetét, ahogyan arról a Media1 már beszámolt, a fideszes Bocskor Andrea leszavazta azt. Álláspontja szerint ugyanis az EMFA valójában egy Soros Györgyhöz köthető beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába.
Ezzel szemben a német néppárti képviselő kedden azt hangsúlyozta, hogy a tervbe vett jogszabály a médiapluralizmus és médiafüggetlenség védelmét szolgáló uniós szabályokat rögzítene, és védelmet nyújtana az indokolatlan, aránytalan és diszkriminatív nemzeti intézkedésekkel, valamint a sajtóra nehezedő politikai és gazdasági befolyásolási kísérletekkel szemben.
„Ez lehet az első eset, hogy jogszabályban rögzítjük a tagállamok felelősségét. Vagyis, ha a nemzeti hatóságok olyan környezetet hoznak létre, amely nem garantálja a média függetlenségét, akkor ez a törvény lehetőséget ad a jog betartatásáért felelős Európai Bizottságnak a fellépésre, ami orvosolná a magyarok, a lengyelek és mások problémáit is”
– nyilatkozta a Népszava tudósítójának Sabine Verheyen.
Ezeket hozza az uniós médiatörvény
Az EMFA jelenlegi szövegtervezete leszögezi, hogy a tagállamoknak mindenki számára biztosítaniuk kell a hozzáférést a független médiatartalmakhoz. Az EP a készülő jogszabályban megerősítené az újságírók és forrásaik védelmére vonatkozó előírásokat, és kötelezné a médiaszolgáltatókat, hogy ne csak a közvetlen, hanem a közvetett és a belőlük bármilyen módon hasznot húzó tulajdonosaik nevét is hozzák nyilvánosságra.
Emellett az EP előtt fekvő törvénytervezet meghatározná, hogy az egy-egy médiaszolgáltatónak, online platformnak vagy keresőmotornak juttatott állami hirdetések felső határa nem lehetne több mint az adott tagországban kiosztott teljes reklámköltés 15 százaléka. Az EP átláthatóbbá és pártatlanná tenné a reklámok alapjául szolgáló közönségmérést is.
A médiatörvény hatálya alá tartozó számos területen egyelőre ütközik a tagállamok és az EP álláspontja. Míg a kormányok a hatáskörök egy részét megtartanák maguknak, a képviselők inkább közösségi szintű intézkedéseket és számonkérést preferálnának.
Beperli Magyarországot Strasbourgban az Átlátszó a sajtószabadság megsértése miatt
Az Európai Bizottság szerint az X-re átnevezett Twitteren terjednek leginkább az álhírek
Így készül az EU, hogy megvédje az újságírókat a visszaélésszerű perektől
Szakértők: az uniós médiaszabadság törvény sem csodafegyver a magyar sajtószabadság számára
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.