Tajpejben rendezett éves kongresszusán a Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) a 2023-as Szabadság Aranytollat, a világszövetség sajtószabadság-díját Elaheh Mohammadi és Niloofar Hamedi iráni újságírónőknek ítélte oda, akik jelenleg hazájukban a munkájuk miatt börtönben ülnek. Ugyanők kapták egyébként májusban egy iráni emberi jogi aktivistával együtt az UNESCO sajtószabadság-díját is.
Világszerte beszámolt arról a sajtó, hogy Iránban tavaly egy 22 éves nő, a kurd származású Mahsa Amini tisztázatlan körülmények között meghalt a fogságban, miután az iszlám állam erkölcsrendőrsége őrizetbe vette a szigorú hidzsábszabályok megszegésére hivatkozva. A két kitüntetett újságíró folyamatosan közölt híreket az esetről egészen addig, hogy le nem tartóztatták őket.
„Amit ez a két nő csinált, az maga az újságírói munka. Az iráni nép nem maradhat a zsarnokok és az alapvető emberi méltóság eltipróinak szolgaságában. Ennek azonban túl nagy ára van. Bátor férfiak és nők nemzedékei fizetik meg, akik tiltakoznak és igyekeznek siettetni elnyomóik bukását”
– mondta a díjkiosztón a mexikói Martha Ramos, a lapkiadók világtalálkozójának elnöke.
A 30 éves Niloofar Hamedi a Shargh című reformista napilapnál dolgozott. Szeptember 22-én tartóztatták le, miután hírt adott Mahsa Amini haláláról és beszámolt az iráni erkölcsrendőrség bánásmódjáról. Fotókat is közölt a fiatal nőről, ahogy agyhalottan fekszik a kórházban, és ahogy összetört szülei magukhoz ölelik. Ezek a képek aztán szinte futótűzként terjedtek el az interneten is.
Szeptember 29-én az iráni biztonsági erők letartóztatták a 36 éves Elaheh Mohammadit is, aki a Hammihan című napilap riportereként a helyszínre utazott, hogy tudósítson Mahsa Amini temetéséről, ahol tömegek skandálták először a később jelmondattá vált szavakat: nő, élet, szabadság. Iránban ezek után országos tiltakozáshullám indult Amini halála miatt, valódi igazságszolgáltatást és politikai szabadságjogokat követelve.
2022. október 28-án az iráni hírszerzési minisztérium és az Iszlám Forradalmi Gárda hírszerző ügynöksége mindkét újságírót azzal vádolta meg, hogy tudósításaikkal törvényellenes tüntetéseket szerveztek, valamint több külföldi hatalom titkosszolgálatával összeesküdtek Irán nemzetbiztonságának aláásására.
A Freedom House felmérései szerint Irán a jogállamiság és a sajtószabadság tekintetében is évtizedek óta a legutolsók között áll a világban. A médiát túlnyomórészt az állam irányítja, az újságírók már korábban is intenzív hatósági ellenőrzés alatt álltak, és eddig sem volt ritka a sajtó munkatartásainak bebörtönzése és különféle fenyegetése, zaklatása. A legfrissebb jelentések szerint a tavaly szeptemberi tüntetések óta közel 70 újságírót – köztük 22 nőt – tartóztattak le az iszlám államban.
„Ez a negyedik Aranytoll kitüntetés iráni újságíróknak, és a negyedik alkalom, amikor felszólalunk ezen a fórumon, hogy elítéljük az iráni újságírók bebörtönzését”
– hangsúlyozta Martha Ramos, aki a 120 ország 20 ezer kiadóját és médiaszakemberét képviselő világszövetség nevében a díjkiosztón is arra szólította fel Teheránt, hogy engedjék szabadon az összes bebörtönzött újságírót.
A Szabadság Aranytollat a WAN-IFRA 1961 óta osztja ki. A díjjal minden évben olyan személyeket vagy szervezeteket ismernek el, akik kiemelkedően hozzájárultak a sajtószabadság védelméhez és előmozdításához.
25 év börtönt kapott egy orosz újságíró, mert felszólalt Putyin agressziója ellen
12 évre börtönbe kerül a legismertebb belarusz híroldal főszerkesztője és vezérigazgatója
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: A Lapkiadók Világszövetségének sajtószabadság-díja, a Szabadság Aranytoll. Fotó: WAN-IFRA
