fbpx
Bázisállomás, mobilhálózat, átjátszó

A 3G mobilhálózatok lekapcsolásáról beszélgettek a hírközlési kerekasztal résztvevői

Eljárt az idő a 3G mobilhálózatok fölött, mivel az újabb generációs hálózatok felülmúlják ezt a technológiát a felhasználói élmény, valamint a spektrum- és energiahatékonyság szempontjából. Erről szólt az az online kerekasztal-beszélgetés, amelyen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a távközlési szolgáltatók képviselői közösen vettek részt a távközlés világnapja alkalmából megrendezett online szimpóziumon. Az eseményen a hírközlés előre látható trendjeit is elemezték a szakemberek.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A 3G, azaz a harmadik generációs hálózatok fenntartása költséges, a hálózat lekapcsolása tehát rengeteg erőforrást szabadítana fel az új, hatékonyabb és fejlettebb hálózatok fejlesztésére, tekintve, hogy a harmadik generációs szolgáltatás a hazai mobiladat-forgalom kevesebb mint 5 százalékát adja. Ehhez azonban figyelembe kell venni a lakossági, vállalati, szolgáltatói és hatósági szempontokat is.  Erről szólt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen részt vett Hegedűs András, a Magyar Telekom szabályozási szakértője, Bóday Tamás, a Huawei integrált szolgáltatások igazgatója, Kovács Ákos, a Vodafone Vállalati termékfejlesztési és elemzési igazgatója, Drozdy Győző, a Telenor tanácsadója, Kollár Péter, az NMHH Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztályának közgazdasági szabályozási munkatársa, és amelyet Both Vilmos, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnökségi tagja moderált.

Már a kezdetben sem váltotta be a reményeket a 3G

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 3G-szabvány már a bevezetésekor sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – többek között ez is az oka, hogy nem a 2G kivezetéséről tanácskoznak. A 4G hatékonyabb, azaz frekvenciaarányosan nagyobb adatátvitelt tesz lehetővé, és energiahatékonyabb, tehát környezeti szempontokból is előnyösebb, és a megfelelő készülékkel nagyságrendekkel jobb felhasználói élményt tesz lehetővé.

mobiltelefon
fotó: pexels.com

Ki az, aki mindennek ellenére mégis a 3G-t használja? A lakosság köreiből azok, akik elsősorban hanghívásra használják a készüléket – a telefonálást viszont a 2G-hálózat is megoldja. Akik pedig eleve nyitottak vagy nyitottá tehetők az internet előnyeire, azoknak szól a szélessávú mobilnet előnyeit bemutató Netre Fel című edukációs NMHH-kampány, amelynek elindítását üdvözölték a szolgáltatók képviselői is.

Nem egyik napról a másikra tűnik el a 3G

A beszélgetésben a lakossági felhasználók mellett a szakemberek foglalkoztak a 3G-t is érintő jelenlegi másik fő felhasználási területtel, a gépek közötti (M2M) kommunikációval.  A résztvevők szerint – mivel ez a felhasználási terület általában kis adatforgalommal jár, a készülékek pedig hosszú élettartamra tervezettek és gyakran nehezen hozzáférhetők (beágyazottak vagy éppen a földbe ásottak) – ezen a téren sok esetben még mindig teljes értékű megoldást nyújt a 2G-szolgáltatás adatátviteli megoldása, akár a 2,5G-nek hívott GPRS, akár a 2,75G-nek nevezett EDGE.

A 2G véges kapacitása miatt azonban fontos, hogy azok az eszközök, amelyeket a 4G vagy 5G felé lehet terelni, azok a modernebb technológiát használják, már csak utóbbinak az adatátvitel szempontjából kisebb fajlagos energiaigénye miatt is.

A hírközlési hatóság néhány hónappal ezelőtt felhívta az érintett állami szervek, állami vállalatok és önkormányzatok, valamint a legforgalmasabb készülék értékesítők figyelmét, hogy készüljenek fel a 3G kivezetésére, vegyék számba, hogy milyen informatikai, távközlési megoldásaik használják ezt a technológiát és gondolják át, azok hogyan fognak üzemelni a hálózatok lekapcsolása után. A hatóság arra is javaslatot tett, hogy a jövőbeli beszerzéseik során már csak jövőálló technológiával (4G és 5G) működő eszközökre kérjenek ajánlatokat.

A szolgáltatók szabadon dönthetnek a 3G lekapcsolási dátumáról

És hogy pontosan mikor jön el a 3G utolsó napja? Konkrét dátum nem hangzott el egyik mobilszolgáltatótól sem, a hírközlési hatóság pedig nem írhat és nem is ír elő ilyen határidőt, a megszerzett frekvenciajogosultságokkal ugyanis a szolgáltatók szabadon gazdálkodnak. A szolgáltatók ügyfeleik érdekeit szem előtt tartva előre láthatóan több lépésben, fokozatosan kapcsolják le a 3G-s hálózatokat, körültekintő egyeztetések után.

Tájkép járvány után

A virtuális konferencián Bartolits István, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetője is előadott „Tájkép járvány után – súlyponteltolódások az infokommunikációban” címmel. Előadásában a távközlési ágazat jövőjének előre látható trendjeit elemezte.

A szakember hangsúlyozta, tavalyi prognózisaiból a legtöbb valahol az enyhe és a mérsékelt verziók között félúton vált valóra: gazdaságilag 56 milliárd dollárral, 3,5 százalékkal esett vissza az ágazat. A visszaesés ledolgozása mintegy két évet fog igénybe venni. Ugyanakkor bizonyos területeket a COVID-járvány érintetlenül hagyott (a vezetékes szélessávú hozzáférések és a tárgyak internete terén például az eddigi növekedési trendek folytatódtak), megint más téren pedig épp a járvány adott új lendületet a fejlesztéseknek.

Már intenzíven dolgoznak a 6G-n

Az online szórakozási formák (a streaming és az online gaming), a céges felhőalapú, otthoni munkát támogató megoldások terén például egy év alatt több évnyi fejlődést tapasztalhattunk. Hosszútávú következményként két gondolatot fogalmazott meg. Az első, hogy a jövőben a szélessávú hozzáférés már nem csak egy réteg igénye, hanem a biztonságunk alapja lesz. Még fontosabbá válnak az optikai hálózatok és a DOCSIS 4.0 is megjelenik majd a kábelpiacon. Az 5G rendszerek elterjedése mellett pedig már intenzíven készül a 6. generációs mobil rendszerek követelményrendszere is.

Felgyorsult a szélessávú globális műholdas hozzáférési rendszerek fejlesztése is. A második következmény, hogy sok folyamatot célszerű emberi erőforrások nélkül végezni, mert – mint ez bebizonyosodott – ez egy járvány esetén sokat segít. Így erőteljessé vált a mesterséges intelligencia megjelenése minden téren, így a hírközlésben is. Az automatizált gyártás pedig a nem-nyilvános 5G hálózatok kiépítését is előtérbe hozza az iparban és más, földrajzilag koncentrált helyszíneken.

Bartolits István szerint további jelentős tartalékok vannak a távközlési cégek számára a távegészségügy és a távoktatás ágazataiban. Utóbbi már most is működik, de a hagyományos, jelenléti oktatásnál kisebb hatékonysággal – ez pedig a jövőben akár meg is fordulhat. A közeljövő további fejlesztéseinek nagy lökést adhat, hogy az elmúlt egy év kényszerű megoldásai ugrásszerűen megnövelték a virtuális szolgáltatások elfogadottságát.

A győri Széchenyi István Egyetem online szimpóziuma teljes egészében visszanézhető a https://tavkozlesvilagnap.sze.hu/2021/elo/ oldalon. Bartolits István előadása a 33. perctől, a kerekasztal-beszélgetés 1:05.20-tól érhető el.

Még több hír található a Media1.hu-n! Iratkozzon fel a Media1 hírlevelére, valamint kövessen bennünket a Facebookon is!

Szóljon hozzá!