fbpx
Czuczor Gergely

Kelen Károly: Pap, tudós, forradalmár, halálraítélt

A bezárt Népszabadság szerkesztője a szavaiért elítélt Táncsics Mihály, Jókai Mór és Kossuth Lajos után most a szabadságharctól fellelkesedett pap és nagy nyelvész, Czuczor Gergely esetét meséli el.

„Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!”
(Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

Mondhatnánk, hogy Petőfi intését nem fogadta meg mai történetünk főszereplője. Tudós egyházi személy létére könnyelműen beleártotta magát a politikába, és forradalmi versének kiadása hajszál híján az életébe került. De aki kötelezőként megtanulta az iskolában a teljes verset, tudja jól, hogy fordítva áll a dolog. Petőfi éppenséggel az igazság kimondására buzdítja pályatársait, mert

„Ujabb időkben isten ilyen / Lángoszlopoknak rendelé / A költőket”.

Ha már Petőfi. Nem tudhatjuk, hogyan alakul a sorsa, ha túléli a segesvári csatát, de sok jóra nem számíthatott volna. Jókaitól úgy tudjuk, a világosi fegyverletétel után a sajátján kívül 31 író neve került föl a halálra ítélendők listájára. Végül nem végeztek ki senkit, de rövidebb-hosszabb ideig börtönben volt Czuczor Gergely, Degré Alajos, Dobsa Lajos, Madách Imre, Nádaskay Lajos, Pálffy Albert, Török János, Vahot Imre. A bujkálók, köztük Bajza József, Bulyovszky Gyula, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Sükei Károly és Vörösmarty Mihály egy ideig nem jelentethettek meg semmit, legalábbis a saját nevük alatt nem.

Fura, de Petőfi kiadója, Emich Gusztáv megpróbálkozott a hátrahagyott Petőfi-költemények megjelentetésével. Eleinte úgy látszott, hogy ha elég engedményt tesz, legalább részben kiadhatja a szabadságharc költőjének verseit. A cenzor munkájáról Lévay József költőnek Arany Jánoshoz írott 1850. augusztus végi leveléből tudhatunk:

„Petőfi verseit lassan nyomják. Nem lesz az készen még ez évben sem. Szörnyen megherélve látand világot. Némely dalból több strófa, némelyből több sor hagyatott ki. A forradalmiak pedig mind. (…) Tudsz-e már Petőfiről valamit?”

Hoppá, kedves olvasó, figyeli az utolsó mondatot? A költő már egy éve halott, de barátai még remélik, hogy hátha mégsem.

A nyomda becsülettel elkészítette a könyvet. Az Országos Széchényi Könyvtár őriz egyet a kinyomtatott körülbelül kétezerből – Petőfi ujabb költeményei. 1847–1849. Pest, 1851. –, amelybe Szász Károly neves matematikus, költő, Shakespeare-fordító akadémikus és püspök ezt írta bele:

„a rendőri megsemmisítésből megmentett (talán egyetlen) példány.” Vagyis a cenzúra előbb megcsonkíttatta, majd végül elkobozta a kinyomtatott könyveket.

Petőfi sosem került elő, sokaknak sikerült külföldre menekülniük, mások búvóhelyen várták ki, amíg az osztrákok bosszúvágya valamennyire lecsillapodik. Czuczor Gergely viszont nem szökött el a felelősségre vonás elől.

Mint tudjuk, a Magyar Tudós Társaság elsősorban a magyar nyelv istápolása céljából jött létre, az Akadémia tehát mindig is fontos feladatának tartotta a nyelvtudósok munkájának segítését. A tagok 1844. decemberi ülésükön határozták el a magyar nagyszótár létrehozását. Ezután Széchenyi István személyesen kereste föl a pannonhalmi főapátot, engedje meg a bencés pap Czuczor Gergelynek, hogy Pestre költözzék, és Fogarasi Jánossal nekiláthasson a hatalmas munka elvégzésének. Ott érte, ott lelkesítette föl a forradalom.

A tudós pap verseket is írt, a Kossuth Hírlapja című újságban jelent meg tőle 1848. december 21-én a Riadó:

„Sikolt a harczi síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent aczélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S füröszsze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene. (…)

Vitézek, örhadak, fogjunk bucsúkezet,
Iszonytató legyen s döntő ez ütközet,
Hös áldomás gyanánt ereszszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene,
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valónk, s azok legyünk.”

Néhány nappal később a forradalmi kormány Debrecenbe menekült, Czuczor azonban Pesten maradt. Már januárban elfogták az osztrákok, és Windischgrätz elé vezették, aki halálra akarta ítélni a vers miatt. Végül hat évet szabtak ki rá, mégpedig úgy, hogy a szótárkészítést a börtönben is folytathassa.

A Budai Várat felszabadító honvédsereg kiszabadította, ám a szabadságharc bukása után Czuczor önként jelentkezett a büntetés folytatására. Haynau kezébe került, aki megint a halálos ítéletet fontolgatta. Végül az Újépületből – amelynek udvarán Batthyány Lajost kivégezték – Bécsbe, majd Kufsteinbe vitték. Amikor enyhültek az idők, az Akadémia kegyelmet eszközölt ki neki, 1851 második felében Pestre mehetett, a Magyar Nemzeti Múzeum közelében lévő lakásában szabadon dolgozhatott A magyar nyelv szótárán, amely mára elavult, de hozzá hasonlatos nagy, tudományos mű azóta sem készült idehaza.

Czuczor nem élte meg a teljes könyv kiadását, 1866-ban halt meg, a hatodik, utolsó kötet pedig 1874-ben jelent meg. Jegyezzük meg, az angol nyelv a Czuczorékéhez mérhető egynyelvű szótárának, az Oxford English Dictionary-nek az első kiadása 1884-ben hagyta el a nyomdát!

A nagy mű: Czuczor Gergely és Fogarasi János hatkötetes értelmező szótára

Az, hogy a forradalmi költészet nem nyerte el az egyeduralkodó buzgó kiszolgálóinak tetszését, nem meglepő. De Jókai szerint

„üsse fel az olvasó bármely lapját az újtestamentomi Szentírásnak, s én találok paragrafust az osztrák sajtótörvényben, melynek alapján azért a lapért az illető evangélistát perbe lehet idézni. Nem is volt ritkaság a sajtóper. A Pesti Napló maga 18 vagy 28 ily pert kapott. Miért nem tudni biztosan, hogy hányat? Mert az ismét a kellemetes eljárások közé tartozott: a megkezdett sajtópereket soha be nem végezni, hogy a beperelt szerkesztő szüntelen a félelem tüskéin aludja álmait.”

Ismerős? A szerkesztőt és szerzőt félelemben kell tartani. Legjobb az olyan törvény, amit veszélyhelyzet tesz indokolttá, és annyira homályos, amennyire csak lehet, hogy bármire rá lehessen húzni. Nem?

Legközelebb már a XX. századba lépünk. Meglátjuk, mivel jár, ha egy ifjú újságíró egy kis sétát tesz Nagyváradon.

Kelen Károly, a bezárt Népszabadság volt szerkesztője Ki a sötétségből című sorozatának korábbi részei a Media1-en érhetők el.

Borító: Czuczor Gergely portréja (1878). Fotó: Wikipedia
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */