Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor felszólította a Google-t, hogy állítsa le a tulajdonában lévő YouTube-on az Oroszországban törvényellenesnek minősített tömegmegmozdulások hirdetését, számolt be az MTI oroszországi tudósítója.
A Roszkomnadzor arra figyelmeztette a Google-t, hogy az orosz belügyekbe való beavatkozásnak, valamint a demokratikus választások akadályozásának és az az ellenük irányuló ellenséges hatásgyakorlásnak fogja tekinteni, ha az amerikai informatikai óriásvállalat nem hozza meg az orosz hatóság által elvárt intézkedéseket a videomegosztójával kapcsolatban.
A push-üzenetek
A Roszkomnadzor közölte, hogy értesülése szerint YouTube-csatornával rendelkező szervezetek videomegosztótól beszerzett reklámeszközöket (például push értesítéseket) használnak az egyebek között „a szövetségi és regionális jelentőségű választások meghiúsítását célzó”, nem engedélyezett gyűlésekről szóló információ terjesztetésére. Az orosz hatóság szerint olyan felhasználók is kaptak push értesítést, akik nem előfizetői az említett szervezetek YouTube-csatornáinak.
Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőház állami szuverenitás védelméért felelős ideiglenes bizottságának elnök az RBK című lap online kiadásának vasárnap kijelentette, hogy „külföldi erők” a YouTube segítségével törvénysértésre provokálták a szombaton Moszkvában hatósági engedéllyel megtartott, több tízezres tüntetés részvevőit. A szenátor szerint sokan kaptak kéretlen értesítéseket olyan forrásokból, amelyekre nem iratkoztak fel, ezek az üzenetek „uszító természetűek” voltak és az állami intézmények felé „irányították” az embereket és „törvényellenes cselekvésre szólítottak fel”.
A politikus azt hangoztatta, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség honlapja, az Amerika Hangja és több YouTube-csatorna terjesztette azt az információt, hogy az engedélyezett tüntetést követően „valószínűleg” nem engedélyezett is lesz. „A mi ellenzékünk vagy tőlük vette át ezt a forgatókönyvet, vagy fordítva, maga adta át ezeknek” – mondta Klimov.
Moszkvában szombaton a Szaharov sugárútra a rendőrség szerint mintegy 20 ezer – a Belij Scsotcsik (Fehér Számláló) elnevezésű civil szervezet szerint csaknem 50 ezer – tüntető vonult ki, hogy a hatóságokkal egyeztetett tüntetésen fejezze ki támogatását azoknak a független politikusoknak, akiket az illetékes szervek nem regisztráltak jelöltnek a moszkvai képviselői testület szeptemberben esedékes megválasztására. Megfigyelők szerint ez volt a legnagyobb ellenzéki megmozdulás a 2011-2012-es tiltakozási hullám óta.
Az engedélyezett akciót követően a tüntetők egy része a városközpontba vonult, amit nem egyeztetett előre a hatóságokkal. Moszkva belvárosában a rendőrség szerint 136, az OVD-Info civil szervezet szerint pedig 256 embert őrizetbe vettek, nem ritkán erőszakot alkalmazva. Utóbbi forrás úgy tudja, hogy Szentpéterváron 81, Rosztov-na-Donuban 13, Brjanszkban pedig 2 személyt állítottak elő a hatóságok.
A német közmédiát is beavatkozással vádolja Moszkva
Oroszország múlt héten csütörtökön a Deutsche Welle (DW) német közszolgálati rádió- és televíziócsatornát is megvádolta, mondván az kormányellenes tüntetéseken való részvételre buzdítja az orosz állampolgárokat.
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a Deutsche Welle moszkvai tömegtüntetésekről készült tudósítását Oroszország belügyeibe való beavatkozási kísérletnek tartja. A tárca csütörtöki közleménye megengedhetetlennek nevezte a német hírcsatorna eljárását.
A minisztérium közölte, hogy amennyiben a Deutsche Welle ismét ilyen felhívást tesz közzé, Moszkva lépéseket fog tenni az ország hatályos törvényeknek megfelelően. A minisztérium mindezt közölte a moszkvai német nagykövetség egy diplomatájával is.
A dpa német hírügynökség tudósítása megjegyzi: az eset hátterében az áll, hogy a Deutsche Welle egy moszkvai tudósítóját rövid időre őrizetbe vették, miután jelen volt július 27-én egy be nem jelentett ellenzéki demonstráción az orosz fővárosban. Ezt követően a Deutsche Welle tiltakozó jegyzéket küldött az orosz külügyminisztériumnak. A jegyzékre adott válaszában a tárca azt állította, hogy a DW tüntetésen való részvételre hívta fel az embereket, illetve a tudósító „maga is aktív résztvevője volt a jogsértő tevékenységeknek”. Ezeket az állításokat a Deutsche Welle határozottan visszautasította.
Az orosz hatóságok mintegy 2000 embert állítottak elő a Moszkva belvárosában az utóbbi két hétvége során megtartott, be nem jelentett ellenzéki tüntetéseken.
A megmozdulást azoknak az ellenzéki képviselőjelölt-aspiránsoknak a támogatására szervezték, akiknek a szeptemberi képviselő-testületi választásokra való bejegyzését az illetékes hatóságok elutasították. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az általuk összegyűjtött támogatói aláírások egy része hamisítvány.
A békés tüntetők elleni rendőri erőszak heves nemzetközi felháborodást váltott ki, valamint orosz jogvédők is éles kritikával illették a rendőrség eljárását. A dpa egy korábbi beszámolója szerint a német kormány is kritikával illette a moszkvai demonstrációkon történt letartóztatásokat, valamint a német külügyminisztérium a békés tüntetők gyors szabadon engedését és azt követelte, hogy Oroszország biztosítsa az állampolgárok alapvető jogait.
(MTI és dpa nyomán)
