Országút

Országút néven kaphat állami konkurenst az Élet és Irodalom

Országút címmel, évente több száz millió forintnyi állami pénzből gründolnának új lapot. A lapot az egyik állami múzeum kft.-je adná ki.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Országút címmel kulturális és közéleti, kéthetente megjelenő hetilapot indítanának a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) alá betagolva.

A hvg.hu értesülése szerint a legújabb sajtótermék közpénzekből működne, és évente 300 millió forint állami pénzt emésztene fel.

A Petőfi Irodalmi Múzeum élén egyébként olyan vezető, Demeter Szilárd áll, akinek a pályázatából kiolvasható, hogy a múzeumnak akár politizálva is képviselnie kell a magyar értékeket. Demeter korábban a Századvégnek is dolgozott, és nyíltan elismerte, hogy „tisztelője” Habony Árpádnak (a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadójának), ugyanakkor állítása szerint főigazgatóként nem akarja háttérbe szorítani a kormánykritikus szerzőket – írta a portál.

A hvg.hu szerint a terv az, hogy az Országút egy szélesebb réteget megszólító lap legyen. Az erről szóló előterjesztés erről azt írja:

„a hazai kulturális lapkínálat bővítése érdekében egy új, szélesebb rétegeket megszólító kétheti lap megalapítására és állami segítséggel történő elindítására van szükség.”

48 oldalon, 8 ezer példányban

A lap 490 forintba kerül majd, és a tervek szerint 48 oldalas kiadvány lenne, amit 8 ezer példányban nyomnának ki.

Az új lap elindítására és csak az idén felmerülő költségeire 374 millió forintot szánnak, a részletes költségvetésen belül kifejezetten bér jellegű kiadásokra 99,5 millió forintot irányoznak elő, de még ezen felül fizetnének ki 50 millió forintot szerzői honoráriumokra. Az egyszeri, induláskor adódó kiadásokat letudva, a 2019. évi támogatást a jövőben már be kell építeni a mindenkori költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy a tervek szerint évente 300 millió forintot költhetnének az új folyóiratra – írja a portál.

A lapot az előterjesztés szövege szerint „a legjobb szakemberekből – szerkesztők, cikkírók, gazdasági és marketingszakértők stb. – kiválogatott, professzionális szerkesztőbizottság vezetné”. Olyan szakemberekre bíznák, akik tudatában vannak azoknak a nemzetstratégiai feladatoknak, amelyeket egy ilyen lapnak el kell látnia.

Nonprofit kft. adná ki az új lapot

A „vezetés egyértelmű felelősségi körökkel és hierarchiával épülne fel, tapasztalt jelöltekkel a főszerkesztő és a helyettese posztjára”. Az Országút „önállósága” érdekében egy nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hoznának létre a kiadására, ez azonban a PIM felügyelete alatt állna.

Az előterjesztés kész helyzetnek veszi, hogy „mai viszonyok mellett egy kulturális lap elindítása és működtetése nem függetleníthető az állami forrásoktól”, de azért el akarják kerülni, hogy minden tekintetben közpénztől függjön a fenntartása. Ezért céljuk, hogy „bevezetést követő felfutási időszakban a lapnak számottevő hirdetési bevételekre kellene szert tennie”.

Borítókép: 123rf / stock. A kép csak illusztráció, nem a tervezett újság logója

Szóljon hozzá!

Meghamisított Orbán-interjú 2016 decemberében

Az 1950-es éveket idézi F. Gábor szerint, ahogyan őt elítélték az Orbán-interjú állítólagos megváltoztatásáért

Folytatódik F. Gábor újságíró évek óta tartó kálváriája a 2016 decemberében jelentős változtatásokkal megjelent, megbütykölt Orbán-interjú ügyében. Noha korábban az újságíró számos, az ennek elkövetésével őt vádoló ügyészség állításának hitelességét megkérdőjelező ellentmondásra világított rá, ma a bíróság még súlyosbította is a végig az ártatlanságát hangoztató, az elkövetés tényét megkérdőjelező médiamunkás büntetését, amit a miniszterelnöki interjú állítólagos megváltoztatásáért kapott. F. Gábor a Media1-nek elmondta, mit gondol erről az egész ügyről, és azt jelezte: a Kúriához fordul az 1950-es éveket idéző eljárás miatt.

koronavírus, maszk, covid-19

Kizökkentette a rutinból a karantén a kommunikációs szakmát

Jól vették a járvány kommunikációs kihívásait a magyar vállalatok a kommunikációs szakma megítélése szerint. A szakemberek úgy látják: a járvány „érdekes és újszerű” feladatokat hozott, hatékonyabb, kreatívabb lett a vállalati kommunikáció ebben az időszakban. Nyilvánvalóvá vált emellett, hogy a belső kommunikációt nem lehet elhanyagolni – derül ki az Uniomedia kommunikációs ügynökség és a Media1 hírportál közös kutatásából.