forint, pénz, huf, bírság

Kezdődik a véleményvezérek bírságolása

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mostanáig elnéző volt azon influencerekkel szemben, akik közösségi oldalaikon kereskedelmi terméket népszerűsítettek, de nem tüntették fel, hogy ezért ellenszolgáltatásban részesültek. A türelmi időnek azonban a jelek szerint vége.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Egyre népszerűbbek a hirdetők körében a véleményvezérek (influencerek) segítségével folytatott kampányok: vagyis a reklámozók az ő segítségükkel próbálják termékeiket népszerűsíteni a közösségi médiában. Ilyen esetekben a GVH megvizsgálja, hogy a posztokban megfelelő módon feltüntetik-e, hogy ellenszolgáltatásban részesültek azért, hogy termékeket, szolgáltatásokat vagy márkát reklámozzanak, azaz a vizsgált kereskedelmi tevékenység megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szabályainak. Vagyis, a fogyasztók észlelik-e, hogy valójában „reklám” vagy „hirdetés” az a tartalom, amit éppen látnak.

Az elmúlt években a GVH nem szabott ki bírságot, az eljárás alá vont vállalkozásokat inkább különböző kötelezettségvállalásokra kötelezte (például oktatási célú kommunikációs tevékenység és annak szerződésben történő rögzítése, hogyan kell a véleményvezéreknek posztolniuk egy adott termék népszerűsítésekor).

Mostantól szigorúbban

Varga Noémi, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint azonban a türelmi időszak véget ért: a GVH a napokban a korábban többek között a Telekomot népszerűsítő Kasza Tibor ügyében egyértelműen jelezte, hogy a jövőben szigorúbb fellépésekre lehet tőlük számítani.

Erre akkor lehet számítani, ha az érintettek figyelmen kívül hagyják a GVH iránymutató döntéseit és tájékoztató háttéranyagát. A szakértő szerint a GVH bejelentése összhangban van az uniós szintű szabályozási törekvéssel is, amely megjelenik az Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelvében.

Mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak?

A már említett jogszabály szerint tisztességtelen kereskedelmi eljárásnak minősül, ha egy véleményvezér közösségi oldalán egy terméket népszerűsít és a posztból nem derül ki egyértelműen, hogy ezért ellenszolgáltatást kapott (például: #reklám, #hirdetés megjelölések használata útján).

Ezek elmulasztása esetén szerkesztői tartalomnak álcázott reklám valósul meg, amiért a GVH bírságot szabhat ki. Ennek mértéke elérheti a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékát is.

Ki a felelős?

A szerkesztői tartalomnak álcázott reklámért nemcsak az influencer, azaz az oldal „szerkesztője”, hanem maga a hirdető (reklámozó) is felelősségre vonható, továbbá mindenki más, aki gazdaságilag érdekelt (motivált) az adott termék vagy szolgáltatás népszerűsítésében. Így nemcsak a véleményvezéreknek, hanem a reklámozóknak is érdekükben áll, hogy ezek a posztok a hazai jogszabályoknak teljes mértékben megfeleljenek, így a GVH esetleges szankcióit elkerüljék.

„A magyar influencerek posztjainak jelentős része nem felel meg a jogszabályi kívánalmaknak. Gyakori hibának számít az ellenszolgáltatás megfelelő helyen és módon történő feltüntetésén kívül az, hogy a véleményvezérek nem tudják, hogy nem csak pénzbeli ellentételezés esetén kell feltüntetni a reklám jellegét, hanem akkor is, hanem bármilyen ajándékot, ingyenes juttatást, ajándék táskát, ruhaneműt, ingyenes gépkocsit kaptak a népszerűsítésért cserében”

– tette hozzá a szakértő.

Ezt teheti a hirdető

A reklámozó vállalkozásoknak célszerű, sőt, a felelősség korlátozása érdekében kifejezetten ajánlott kidolgozni olyan szerződéses keret -, illetőleg monitoring rendszereket, amelyekkel biztosítani tudják, hogy a véleményvezérek megismerjék a közzétételre vonatkozó elvárásokat, és ők is befolyásolhassák az adott tartalom kialakítását (például: utasítani tudják az influencert a jogszabályoknak nem megfelelő posztok azonnali eltávolítására).

Akkor sincs azonban minden veszve, ha a GVH már elkezdett vizsgálódni egy adott vállalkozás ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. Számos megoldás létezik az együttműködő vállalatok részére, amelyekkel jelentős mértékben csökkenthető, sőt, adott esetben el is kerülhető a bírság kiszabása (például: kötelezettségvállalási eljárás, (részleges) beismerés, utólagos megfelelési program kidolgozása stb.) – hívta fel a figyelmet Varga Noémi.

A GVH korábban egy útmutatót töltött fel az oldalára a témáról.

Kiemelt kép: 123rf.com

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!