digitális, mátrix, online. Fotó: Katia Grimmer-Laversanne, Freeimages

Digital Society Index 2019: Megosztott a társadalom a digitális világ kapcsán

Az emberek kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a digitális szükségleteit kielégítik és csak egyharmaduk gondolja, hogy a digitális technológiák munkahelyeket hoznak létre. Ez egy friss nemzetközi kutatásból derül ki.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

A digitális gazdaság bizalmi válságára mutat rá a Dentsu Aegis Network (DAN) napokban elkészült „Digital Society Index 2019: Az emberi szükségletek a digitális világban” című kutatása.

A kutatás, melyet a nemzetközi ügynökségi cégcsoport az Oxford Economics kutatócéggel készített el, 24 országban, összesen több mint 43 ezer ember megkérdezésével, az egyes országok digitális teljesítményét három fő dimenzió mentén értékelte: dinamizmus, befogadás és bizalom.

Globális szakadék

A kutatás összefoglalója megállapította, hogy globális szinten egyértelműen szakadék azonosítható a digitális technológiák nyújtotta ígéret és azoknak az emberiségre gyakorolt valós hatása között.

A válaszadók 58 százaléka szerint nem történtek elégséges lépések annak érdekében, hogy a digitális technológia mindenki számára előnyöket jelentsen és ne csak egy szűkebb réteg profitáljon belőle.

Aggodalom az életminőségre gyakorolt hatás miatt

Jelentősen nőtt az aggodalom a digitalizáció egészségre és életminőségre gyakorolt hatása miatt. A megkérdezettek 33 százaléka-a véli úgy, hogy ezeken a területeken ez negatívan érinti őket, különösen a fiatalok esetében.

Az emberek 57 százalékát aggasztja a változások sebessége; ez az érték Brazíliában, Indiában és Kínában különösen magas, a 80 százalékot is meghaladja.

A digitális fogyasztó félelmei miatt megpróbálja visszavenni az irányítást

Az általánosabb társadalmi aggályokon túl a kutatás összefoglalójából kiderül, hogy egyértelműen közeledik egy fordulópont azáltal, hogy az emberek még tudatosabbá válnak és kritikusan viszonyulnak az üzleti és az állami szféra adatkezelési gyakorlatához.

Bizalmatlanok az adatkezelők felé

Globálisan az emberek alig 45 százaléka bízik abban, hogy a személyes adataikat kezelő cégeknél adataik biztonságban vannak. Tízből nyolcan azt mondják, hogy megszakítanák kapcsolatukat azokkal a cégekkel, amelyek visszaélnének személyes adataikkal – ez a cégekkel szembeni bizalmatlanság fő mozgatórugója. Ezek az aggodalmak túlmutatnak a technológiai iparágon: minden digitális terméket vagy szolgáltatást nyújtó vállalatnak is hasonló attitűddel kell számolnia.

Miközben a digitális technológia teljesen átalakítja azt, ahogyan a márkák kiszolgálják az ügyfeleiket, a bizalom hiánya és a személyes jólétre való törekvés arra sarkallja az embereket, hogy találjanak egy, a mostaninál egészségesebb egyensúlyt a digitális média fogyasztásukban. A kutatás szerint a megkérdezettek 44 százaléka már konkrét lépéseket tett, hogy csökkentse az interneten megosztott adatainak körét, 27 százalékuk telepített hirdetésblokkoló szoftvert (megkárosítva ezzel a tartalom-előállítókat), 21 százalékuk tudatosan korlátozta az interneten eltöltött idejét és 14 százalékuk megszüntette a közösségi média fiókját.

Paradox helyzet

A cégek számára különösen problémás, hogy éppen azok a felhasználók mutatják a legnagyobb hajlandóságot a digitális termékek és szolgáltatások igénybevételére (például online vásárlás, applikációk használata taxi vagy ételek rendelésekor, online streaming zenehallgatás), akik a legaktívabbak az online megosztott adataik és az interneten eltöltött idejük feletti kontroll visszavételében. Ez pedig egy nyilvánvaló paradox helyzetet szül: a legfogékonyabb digitális vásárlók válnak nehezebben elérhetővé a márkák digitális marketing tevékenysége számára – állapítja meg a kutatás összefoglalója.

Új, fenntarthatóbb módot kell keresni?

„30 évvel a világháló megszületése után annak a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása már most kiemelkedő és folyamatosan nő. Támogatta a gazdasági növekedést, munkahelyeket hozott létre, világszerte milliókat emelt ki a szegénységből és átalakította a mindennapi életünket. Míg azonban a digitális technológia által létrejövő innováció, dinamizmus és növekedés a világunk meghatározó gazdasági tendenciáit jelentik, a változás emberekre gyakorolt hatása összetett és egyes területeken aggodalomra ad okot. A digitális fejlődésnek az emberek alapvető igényeit kellene kiszolgálnia. Találnunk kell új, a mostaninál fenntarthatóbb módot, hogy az adatok, a technológia és a kreativitás felhasználása ne csak gazdasági hasznot teremtsen, hanem a teljes társadalom és az egyének érdekeit is szolgálják. Azt remélem, hogy ez a kutatás hosszútávban gondolkodó eszmecseréket indít el a digitális gazdaságról és megteremti a lehetőséget a márkák és cégek számára, hogy a technológia erejét az emberek életének jobbá tételére fordítsák”

– mondta el Tim Andree, a DAN vezérigazgatója a kutatási eredményeket értékelve.

Ezek az országok vezetik a rangsort

Míg a nemzetközi eredmények azt mutatják, hogy jelentős változtatásokra van szükség, hogy az emberek digitális szükségleteit kielégítsék, az egyes országok azért jelentős eltéréseket mutatnak. A fejlődő országok polgárai általában úgy érzik, hogy az alapvető szükségleteik ki vannak elégítve (online hozzáférés, illetve az adatkezelésbe fektetett bizalom terén), de a pszichológiai szükségleteik (egészség, jólét) nem.

Ugyanakkor a fejlett piacokon a válaszadók mind az alapvető, mind a pszichológiai szükségleteiket illetően pozitívak, de ez már sokkal kevésbé igaz az önmegvalósításra (készségek, oktatási és munkalehetőségek) és a társadalmi szükségleteikre (digitális világ, mint a pozitív társadalmi befolyásoló erő).

Az eredmények alapján idén Szingapúr, az Egyesült Államok és Kína vezetik a rangsort. Az Egyesült Államok továbbra is nagyon erős a dinamizmus területén, de kevésbé teljesít jól bizalom oldalról, csakúgy, mint Ausztrália, Franciaország vagy Németország.

Az Egyesült Királyság a 2018-ban elért első helye után az 5. helyre csúszott vissza leginkább a technológia jövőre gyakorolt hatását övező aggodalmak miatt, míg a TOP10 helyet idén a skandináv országok dominálják.

Magyarország a rangsorban a 19. helyen végzett. Dinamizmus tekintetében a 21., befogadás tekintetében a 17., bizalom szempontjából a 7. helyen.

A márkákra és a vállalkozásokra gyakorolt hatások

A kutatás során azonosított trendek fontos tanulságokkal szolgálnak a márkák és a vállalatok számára, hogy miképpen építsék kapcsolataikat fogyasztóikkal a digitális csatornákon keresztül, ezért az elemzés megfogalmaz néhány javaslatot is:

  • Mivel a személyes adatokkal történő visszaéléstől való félelem a bizalmatlanság első számú mozgatórugója, a márkáknak az adatkezeléssel kapcsolatos nyitottsága és transzparenciája komoly versenyelőnyt jelenthet a számukra. Amennyiben a márkák inkább a fogyasztók bevonására, mintsem az elérésre fókuszálnak, maximalizálni tudják az egyes interakcióik értékét, lévén a fogyasztók egyre inkább maguk kezdeményezik ezeket.
  • A közösségi média és a digitális technológiák egészségre gyakorolt negatív hatásáról folyó viták közepette a márkáknak ki kell dolgozniuk, miképpen tudnak segíteni az embereknek a saját „digitális méregtelenítésükben” és hogyan tudják díjazni a fogyasztók hűségét, amikor azok saját kezdeményezésre lépnek velük kapcsolatba.
  • A technológiát a hatékonyabb tanulás szolgálatába kell állítani. Minél pozitívabb az emberek hozzáállása a digitális technológiákhoz azáltal, hogy egyre jobban ismerik azokat, annál nagyobb eséllyel vesznek majd igénybe digitális termékeket és szolgáltatásokat a jövőben.

A Digital Society Index 2019 eredményeinek részletes leírása letölthető a Dentsu Aegis Network honlapjáról.

Borító: Katia Grimmer-Laversanne, Freeimages

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Az AFP nyomozói távoznak az ABC-től

Bíróságra megy az ABC

Az ausztrál hírtelevízió június elején tartott házkutatásának ügye a legfelsőbb bíróságon folytatódik.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!