A Hamász terrortámadásaira indított izraeli válaszcsapások kezdete óta már legalább hat palesztin újságíró meghalt és többen is megsérültek a médiaszolgáltatók és a sajtószabadságot figyelő szervezetek összesítése szerint.
Murányi András, a hét éve bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztője egy archív cikkel reagált a Fidesz pártigazgatójának kommunistázós beszólására. Később előkerült még másik kettő.
A magyar miniszterelnök és a milliárdos amerikai üzletember diktatórikusnak tartja azt a jogszabályt, amely a tömegtájékoztatás szabadságát garantálná az Európai Unióban. Vera Jourová uniós biztos kérdésére viszont eddig egyikük sem mondta el, hogy konkrétan mi bajuk van az új törvény szövegével.
A sajtószabadság helyzetét próbálják javítani a pályázattal.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalása szerint a kibercenzúra ellen központi fellépésre lenne szükség és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fellépése is indokolt lenne a már több mint 40 magyar médiumot ért, az oldalak működését blokkoló kibertámadások ügyében.
A Portik-interjú leállítása és folytatásának megakadályozása után a börtönparancsnokság most nem adott engedélyt az Átlátszónak arra sem, hogy feltegyenek kérdéseket a szintén fogvatartott Jozef Roháčnak sem.
Épp a Media1 főszerkesztőjének az NNI-nél zajló kihallgatásának kezdetén indult újabb kibertámadás portálunk ellen, így a rendőrök élőben nézhették a kihallgatás idején, mi zajlik lapunk ellen is.
A Schmidt Mária vezette, kormányközeli XXI. Század Intézet már márciusban egy kiadványban listázta, hogy kiket tartanak a média szuverenitására nézve veszélyesnek Magyarországon.
A lap és az újságírója azért fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a Portik-interjú letiltása miatt úgy érzi, Magyarországon nem biztosított a sajtószabadság.
A MIKOM Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. ügyeire rálátó forrásaink szerint a minap.hu-t, valamint a Miskolc Városi Televíziót és a Miskolci Napló című hetilapot is magába foglaló önkormányzati cégnél történtek, az ügyvezető menesztése meglepte ugyan a cég munkatársait, de kifejezetten örültek annak. Szerintük a DK közleményével ellentétben nem a menesztés, hanem inkább a kinevezés és Maros Éva tevékenysége volt aggályos.
