A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalása szerint a kibercenzúra ellen központi fellépésre lenne szükség és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fellépése is indokolt lenne a már több mint 40 magyar médiumot ért, az oldalak működését blokkoló kibertámadások ügyében.
A Portik-interjú leállítása és folytatásának megakadályozása után a börtönparancsnokság most nem adott engedélyt az Átlátszónak arra sem, hogy feltegyenek kérdéseket a szintén fogvatartott Jozef Roháčnak sem.
Épp a Media1 főszerkesztőjének az NNI-nél zajló kihallgatásának kezdetén indult újabb kibertámadás portálunk ellen, így a rendőrök élőben nézhették a kihallgatás idején, mi zajlik lapunk ellen is.
A Schmidt Mária vezette, kormányközeli XXI. Század Intézet már márciusban egy kiadványban listázta, hogy kiket tartanak a média szuverenitására nézve veszélyesnek Magyarországon.
A lap és az újságírója azért fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a Portik-interjú letiltása miatt úgy érzi, Magyarországon nem biztosított a sajtószabadság.
A MIKOM Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. ügyeire rálátó forrásaink szerint a minap.hu-t, valamint a Miskolc Városi Televíziót és a Miskolci Napló című hetilapot is magába foglaló önkormányzati cégnél történtek, az ügyvezető menesztése meglepte ugyan a cég munkatársait, de kifejezetten örültek annak. Szerintük a DK közleményével ellentétben nem a menesztés, hanem inkább a kinevezés és Maros Éva tevékenysége volt aggályos.
Oroszországban egy ideje idegen ügynöknek minősítenek egyes médiumokat. Most valami egészen hasonló elképzelés őszi érkezése sejlik fel Kocsis Máté fideszes frakcióvezető csütörtöki szavai alapján Magyarországon is.
Az újabb, brutális méretű túlterheléses támadás feltűnő módon épp azután érte a Szombatot és az Infovilágot, hogy hírt adtak az IPI (Nemzetközi Sajtóintézet) közleményéről a magyarországi kibertámadásokkal kapcsolatban és arról, hogy az intézetet is támadás érte. A Szombat már több mint egy napja nem érhető el, míg az Infovilág már több mint 3. napja nem működik. Utóbbi lap főszerkesztője a regnáló hatalmat sejti a történtek mögött.
Pert nyert az Index múlt héten a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az ügy hosszú évekre, 2014-ig, még a portál korábbi korszakára, az előző szerkesztőség idejére nyúlik vissza, amikor az azóta Fidesz közelbe került médium Áder Jánosra kiszabott korábbi állítólagos fogdabüntetéséről írt cikket és annak tartalma miatt a magyar bíróság jogerős ítélettel sérelemdíj megfizetésére kötelezte a lapot, valamint Vágvölgyi B. András újságírót. A nemzetközi emberi jogi bíróság most úgy ítélte meg, hogy a magyar bíróságok jogsértő ítéletet hoztak az Index szerkesztőségével szemben és korlátozták a lap véleménynyilvánításhoz fűződő jogait.
A Pegasus nevű kémszoftver nyomaira bukkantak Galina Timcsenko, a Rigában működő orosz nyelvű független hírportál, a Meduza tulajdonosának és társalapítójának a telefonján. Orosz újságíró mobilkészülékén most fedezték fel első ízben ezt a kémprogramot.
