Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szélsőséges szervezetnek minősítette a DW Belarust.
Elérhetetlenné vált az Eger Hírek is. Ez már a negyedik olyan portál, amelyet azután ér kibertámadás, hogy beszámol a Mirkóczi Ádám egri polgármestert érintő újabb leleplező hangfelvételről. A 4-ből 3 egri hírportál, egy pedig országos, de szintén foglalkozott az egri hangfelvétellel.
Konsztantyin Gabovot és Szergej Karelint egyaránt azzal vádolja a Kreml, hogy szélsőséges szervezetben vettek részt. Ez esetükben azt jelenti, hogy a néhai Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványának videósai voltak.
Mirkóczki Ádám egri polgármester egy kiszivárgott hangfelvételen arról tárgyal a kormányközeli Rádió 1 Eger vezetőjével és a Sztárbox Média Kft. tulajdonosával, hogy miként tudnának közpénzt kifolyatni az önkormányzat költségvetéséből a városvezető saját médiumába. A trágár kifejezésekkel tarkított párbeszéd bárki számára meghallgatható. A Media1-nek sikerült megszólaltatnia az egyik érintettet.
A szlovák kormány már jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely propagandamédiává alakítja a szlovák közmédiát. A közmédia jelenlegi vezetése szerint egyértelmű, hogy a kormány az ellenőrzése alá akarja vonni az eddig szabad intézményeket. Az ellenzék szerint a készülő törvény a kemény totalitarizmus időszakába való, a civilek pedig az Európai Unió segítségét kérik.
Sok hazai és külföldi szerkesztőség képviselőjét nem engedték be a CPAC 2024 „konzervatív” konferenciára, melyen Orbán Viktor is felszólalt. Az indoklás: ez egy NO WOKE ZÓNA. Az Euronews addig nem hajlandó beszámolni az ott elhangzottakról, amíg a sajtószabadság nem érvényesül és a médiamunkások megbélyegzése nem ér véget. Érdekes adalék, hogy a hírcsatorna kisebbségi tulajdonrésze éppen Orbán köreihez tartozik.
Az uniós értékek magyarországi érvényesüléséről szóló új EP-állásfoglalás számos aggodalmat fogalmaz meg a hazai médiahelyzettel kapcsolatosan. Külön foglalkozik az újságírók megfélemlítésére létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatallal is.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2023-ról szóló jelentése borús képet fest a magyarországi média állapotáról. Említik a független újságírók megfélemlítését, negligálását és ledollármédiázását; a pártutasításra működő állami és propagandasajtó fölényét; a gyanús frekvenciapályázatokat; valamint a hazánkban egyre szaporodó kibertámadásokat is.
A köztéri performanszairól ismert Keresztény Zoltán jogász saját elmondása szerint azért akasztott ávós bőrkabátot a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás ajtajára, hogy „legyen miben nyomozgatnia”.
Nem engedték be a 444 az újságíróját a Békemeneteket szervező kormányközeli álcivil szervezet, a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójára, mert azt zártkörűvé minősítették.
