Elérhetővé vált, hogy mely magyar médiumok és egyéb szervezetek kapnak az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének 173 millió forintos támogatásából a Szabad Média Pályázat 3. körében.
Bár a hétvégén Amerikában elérhetetlenné tették a TikTokot, de miután a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump megígérte, hogy elhalasztja egy elnöki rendelettel a népszerű kínai platformot elérhetetlenné tevő törvény hatályba lépését, azonnal megkezdődött a platform visszatérése. A kínai cég azonban várhatóan kénytelen lesz a részvényeinek felét átadni egy amerikai cégnek. A TikTok betiltása egyébként már 2020-ban, Trump akkori kormányzásának idején is napirenden volt és úgy volt, hogy az Oracle veheti meg a közösségi média platformot.
Betiltásának vasárnapi hatályba lépése előtt a TikTok rövid videós alkalmazás szombaton késő este megszüntette működését az Egyesült Államokban és ezzel elérhetetlenné vált a 170 millió amerikai felhasználója számára és eltűnt az Apple és a Google alkalmazástelepítő szolgáltatásaiból is.
Másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla is arra kötelezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött. A tavaly májusi adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadta meg már több mint fél éve az állami média, hogy nem tudják megtalálni a kínaiakkal kötött szerződéseket.
6 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 2019. január 8-án indult el a magántulajonban lévő Media1 médiaipari hírportál, mely a magyarországi weboldalak látogatottságát független félként auditáló és a reklámozók által figyelt Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) e-Gemius mérése alapján szinte azonnal a vezető médiaiparral foglalkozó online márkává vált. Pedig a helyzet már akkor sem volt könnyű, de most sem. Említünk is néhány példát.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), vagyis a magyar állam titkosszolgálata az elmúlt napokban a Magyar Hang három munkatársától kért felvilágosítást a hivatal épületében és végzett rajtuk hazugságvizsgálatot. Sorrendben Koncz Tamás újságírón, Lukács Csaba lapigazgatón és György Zsombor főszerkesztőn.
A magyar bíróság azt kérdezi az uniós grémiumtól, hogy a magyar lapnak kell-e bizonyítania, hogy az osztrák Spar vezetője igazat mondott a kormányfőről a 24.hu által is szemlézett külföldi lapban, a Lebensmittel Zeitungban.
Egyelőre csak remélni lehet, hogy nem az történt, amit Liszkay Gábor, a KESMA elnöke digitális „könyvégetésnek” nevezett korábban. Frissítés: cikkünket a Mediaworks válaszával frissítettük.
A magyar állam megsértette Csikós Klaudia újságíró jogait, amikor lehallgatták őt, ezért büntetés megfizetésére kötelezte hazánkat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága pénteken.
A miniszterelnöknek a korábbi, az elsőfokú eljárás költségét is beleértve immáron több mint 900 ezer forintot kell kifizetnie a Hírklikk elleni pereskedéssel összefüggésben.
