Koltay András a Közlönyben megjelent köztársasági elnöki határozat értelmében már nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.
Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos ismertette, mi történik a közmédiában és a médiahatóságnál azt követően, hogy szombaton hatályba lépett a médiatörvény módosítása, így azonnali hatállyal megszűnt a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA vezérigazgatóinak, valamint a Médiatanácsnak a megbízatása.
Kizárólag orvosi javallatra igénybe vehető gyógykezelés hirdetése miatt indított eljárást az ATV Zrt.-vel szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület emellett egy rádiós médiaszolgáltatóval szemben is eljárást indított, egy másikat pedig megbírságolt.
A médiatörvény-módosítás tervezetének szövegével kapcsolatban korábban több szakmai szervezet, köztük a Sajtószakszervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), valamint több elismert médiajogász, és egy Fidesz-közeli szervezet is kritikákat fogalmazott meg, de építő jelleg javaslataikat mégsem építették be a médiatörvény-módosításába, így a közmédiát felügyelő testületben és a Médiatanácsban is csak kisebbségben lehetnek ott a szakmai delegáltak, és az elfogadott törvényben inkonzisztenciák és további rejtett aknák is benne maradtak.
Cseh Gabriella médiajogász szerint a Sajtóalap sikere nemcsak azon múlik, mennyi pénz jut a médiapluralizmus támogatására, hanem azon is, hogy ki dönt a források elosztásáról, milyen szakmai részvétel mellett, és milyen intézményi garanciákkal. Vendégszerzőnk a Media1-nek készített írása szerint a Médiatanács és a médiaszakma szerepét világosan el kell választani.
Sükösd Miklós médiakutató szerint egy demokratikus Sajtóalapnak nem médiacégeket kellene eltartania, hanem közérdekű újságírói munkát támogatnia: helyi nyilvánosságot, tényfeltárást, kisebbségi médiát, bírósági tudósítást, újságírói jogvédelmet és szerkesztőségi infrastruktúrát. A Media1 számára írt vendégcikkében nemzetközi példák alapján mutatja be, milyen garanciák mellett működhetne egy ilyen rendszer Magyarországon és milyen tevékenységeket támogathatna.
Az új kormány egyelőre nem tárgyalta, mit kezdjen az Európai Unió Bíróságának februárban meghozott jogerős ítéletével, amely szerint uniós jogot sértett Magyarország, amikor nem hosszabbították meg a Klubrádió 92,9 MHz-es budapesti frekvenciahasználati jogosultságát, majd a rádió pályázatát is érvénytelenítette. A téma a kormányszóvivői tájékoztatón is szóba került, ahol most először kapott kérdezési lehetőséget a továbbra is csak az interneten elérhető rádió.
A Sajtószakszervezet üdvözli a közmédia átalakításának irányát, de szerintük a valódi reformhoz a munkavállalók és a szakma érdemi bevonására is szükség lenne. Kassai Zsigmond, a szervezet ügyvezető elnöke a Media1-nek úgy nyilatkozott: a közmédia felszabadítása nem lehet sikeres a közmédiában és a teljes magyar médiában dolgozók nélkül.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint jó irány a közmédia átalakítása, de a szakma többségi jelenléte nélkül továbbra is fennállhat annak veszélye, hogy politikusok döntik el, milyen legyen a közszolgálati média Magyarországon. Kocsi Ilona kritizálja azt is, hogy a szakmával nem egyeztettek a jogszabály-módosítás szövegéről.
A közmédiáért felelős miniszteri biztos szerint a mostani törvénymódosítás gyors, szükséges intézményi lépés, és azt ígéri, nem marad el az érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés, és figyelembe veszik a most érkezett észrevételeket, ahol csak tudják. Grósz Judit azt is állítja: sem ő, sem egyetlen miniszter sem fogja vezetni a közmédiát, még ideiglenesen sem. A mostani médiatörvény-módosítást pedig ősszel még egy átfogó médiatörvény-módosítás követi majd.
