Az Európai Parlament asztalán fekvő javaslat továbbra is megengedi a kémprogramok használatát bizonyos esetekben az újságírókkal szemben, de a magyar kormánypárt képviselője nem ezért szavazott a törvénytervezet ellen.
Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a most készülő európai uniós médiatörvényben az EP-képviselők ne hagyjanak kiskapukat a kormányoknak az újságírók titkos megfigyelésére.
Egy héten belül ez már a második újságíró-gyilkosság a közép-amerikai országban, ahol tavaly összesen 15 riportert öltek meg a munkája miatt.
Péterfalvi Attila azt kérdezte a BRFK-tól, hogy a rendőrök miért rögzítették az újságírók adatait az egyik kordonbontó tüntetésen.
Idén ez már a második újságírógyilkosság, tavaly összesen 15 újságírót öltek meg a közép-amerikai országban.
A firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves jelentését. Az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Albániában, Montenegróban, az Észak-macedón Köztársaságban, Szerbiában és Törökországban helyi kutatók bevonásával térképezték fel a médiaviszonyokat és a médiapluralizmust fenyegető kockázatokat. A többféle mutató alapján összeállított listán az uniós tagállamok között Magyarország abszolút sereghajtónak számít, az összes vizsgált ország közül pedig csupán Törökországban aggasztóbb a helyzet a média függetlenségét és sokszínűségét illetően. A jelentés készítői sürgős reformokat szorgalmaznak Magyarországon, ennek érdekében ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar kormány számára.
Az Európai Bizottság (EB) egy sor előterjesztésen dolgozik a média szabadságának és sokszínűségének elősegítésére – derült ki Vera Jourová, értékekért felelős alelnök az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságában tett beszámolójából.
A 2022-re várható új uniós médiaszabadságról szóló törvény megerősítené az EU azon képességét, hogy szankcionálja az országokat, ha megsértik a médiaszabadságot. Elemzők szerint azonban valószínűtlen, hogy bármire is mennének ezzel a tagállamok beleegyezését igénylő javaslattal, hiszen ezzel azt kérik, hogy a tagállamok, köztük Magyarország vezetői saját maguk ellen szavazzanak.
A szervezet főtitkára arra szólította fel az európai kormányokat, hogy tanúsítsanak erősebb politikai akaratot az újságírók és a független újságírás védelmében.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) mellett további 15 médiaszabadságért küzdő nemzetközi szervezet, köztük az RSF és az EFJ által is aláírt, Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak címzett levél szerint az Európai Unió tétlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kormány a médiapiacot eltorzító lépéseit másolni kezdte Lengyelország és emiatt romlik a médiapiac sokszínűsége Európában. Az érintettek nem először írnak az Európai Bizottságnak, amiért nem cselekszik az egyes médiapiaci szereplőknek juttatott állami pénzek kapcsán.
