Nem sokat változott a férfiak és nők aránya az utóbbi tíz évben a médiában, ezt tanúsítja több nemzetközi és hazai felmérés is. A nők továbbra is alulreprezentáltak és bár több nő végez kommunikációs szakon, a nők aránya a sajtóban még mindig alacsonyabb mind nemzetközi, mind hazai szinten.
Gombás Gabriella a kilencvenes évek óta dolgozik Magyarországon a médiában: az egykori Pannon Lapok Társasága (PLT) veszprémi napilapjánál tényfeltáró újságíró volt, majd a megyei lap kormánypárti kézbe kerülésekor zajló tömeges elbocsátás után alapította meg a Veszprém Kukac című lapot, melynek főszerkesztője. Vele beszélgettünk szakmáról és arról, milyen tapasztalatai vannak nők és férfiak munkájáról a sajtóban.
Az Európai Bizottság hétfőn pályázati felhívást tett közzé egy olyan projekt támogatására, amelynek célja egyrészt annak feltárása, hogy hogyan jelennek meg az online és offline felületeken az Oroszország Ukrajna elleni háborújával, a választásokkal és az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatos dezinformációs narratívák, másrészt pedig az e narratívákkal és azok hatásaival szembeni fellépés segítése.
Tizenkét hírszervezet-konzorcium részesült az összesen 14 millió euró összegű, határokon átnyúló projekteknek szánt uniós támogatásból, amelynek célja a hírmédia-ágazat megerősítése az elkövetkező két évben – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság. A Media1 két magyar szerkesztőséget, a 444 és az Átlátszó Erdély nevét is megtalálta az uniós támogatást elnyert nemzetközi konzorciumok tagjait bogarászva, majd hírünk megjelenése után egy olvasónk talált még egy magyar győztest is a konzorciumok tagjai között, a szombathelyi Nyugat Médiát. Emellett kiderült, hogy a vajdasági Szabad Magyar Szó kiadóját is támogatja az EU.
A The European Conservative nevű sajtótermék eddig már több mint 1,6 milliárd forint magyar adófizetői pénzt kapott, miközben az eladott példányokból csak 27 millió forintra tett szert.
A Genesis elnevezésű megoldást már be is mutatták a legnagyobb amerikai lapok vezetőinek is.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság két bejelentést is kapott az ukránok elleni gyűlöletkeltés miatt, így a médiahatóságnak mégis foglalkoznia kell majd az orosz-ukrán háború egyik eseményéről szóló botrányos HírTV-s tudósítással. Eközben sokasodnak az esettel a brit sajtóban foglalkozó cikkek és már egy uniós politikus is fölkapta az ügyet.
Több fontos ügyben is döntést hozott a legutóbbi plenáris hetén az Európai Parlament, ezek között volt a Magyarországon méltatlanul kevés figyelmet kapott, talányos nevű „anti-SLAPP” irányelv elfogadása is, pedig az komoly hatással lehet a média működésére. A SLAPP betűszó az angol „strategic lawsuits against public participation” (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) rövidítése, a most az Európai Parlament által elfogadott „Az újságírók és emberijog-védők védelme a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben” című jogszabály az európai jogalkotók szándékai szerint ezektől védené a közéleti szereplőket. Ugyanakkor mint megannyi hasonló esetben megtörtént, fennáll annak a veszélye, hogy a magyar kormánypártok a jogszabályt a fonákján használják majd kormánymédia munkatársai érdekében. A Media1 Strasbourgba kiküldött tudósítója ott volt a komoly változásokat ígérő európai jogszabályt elfogadó plenáris héten, ahol többeket is megszólított a témával kapcsolatban.
A pályázatokra szeptemberben és októberben várják a hírmédiumok és műsorszolgáltatók jelentkezését az Európai Unió teljes területéről.
Tisztelt Olvasók! Hétfőn este (mindössze néhány perccel azután, hogy Rákay Philippel, a kormányközeli propagandahálózat, a Megafon egyik ismert arcának földszerzésével kapcsolatban közöltünk egy, a 24.hu-tól
