Egy friss bírósági ítélet értelmében elnézést kell kérnie a kormánypárti médiaholdingnak, a Mediaworks Hungary Zrt.-nek a Tisza Párt elnökétől, amiért dehumanizáló kijelentést használt rá több lapja. A Fidesz-közeli céget a bocsánatkérés mellett milliós sérelemdíj fizetésére is kötelezte a bíróság.
Magyar Péter és a Tisza Párt hétfőn bejelentette, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban helyreigazításra kötelezte az Indexet a Fővárosi Törvényszék az ellenzéki párt állítólagos adóemelési terveivel kapcsolatban közölt cikk valótlan állítása miatt. Az Index úgy reagált, fellebbezéssel élnek, mivel szerintük a bíróság nem járt el következetesen és jogsértő ítéletet hozott.
A Fővárosi Törvényszék részben helyt adott Bodolai László ügyvéd keresetének a 444.hu közlései miatt, és több cikk esetében is a jó hírnév megsértését állapította meg az Index 2020-as ügye kapcsán. Az ítélet nem jogerős.
A lap azt írja, annak ellenére élnek a fellebbezésekkel, hogy többségében elutasításra került a Kétfarkú Kutya Párt elnökének keresete, azaz a pereket összességében szerintük ők nyerték meg.
Elsőfokú ítéletek születtek a Kovács Gergely és a Hegyvidéki Önkormányzat által a 444 ellen indított sajtóperekben – erről a Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnöke, XII. kerületi polgármester számolt be kedden.
Kézbesítette a Fővárosi Ítélőtábla az írásos indokolást, amely részletesen megmagyarázza, miért utasították el az RTL a Media1 elleni keresetét, és miért kötelezték a tévétársaságot a teljes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely az Indexnek adott igazat a Tisza Párttal kapcsolatban megjelent írással kapcsolatban. Fontos lehet, hogy az új eljárásra kötelezés nem jelenti a párt győzelmét.
Lánczi Tamásék minden állítása hazugságnak bizonyult.
A Media1 Podcast legújabb epizódjában Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a 2019-ben indult Hell–Forbes pereskedésről, amelyben a Kúria néhány hete kimondta: a sajtó jogszerűen közölhette az energiaitalos cég tulajdonosainak nevét, ez nem tartozhat a magánszféra körébe. Galambos felidézte, hogy az ügy korai szakaszában egy ideiglenes bírói döntés miatt vissza kellett hívni a Forbes lapszámát a standokról, ami szerinte „teljesen ellehetetlenítette volna az újságírást”, ha precedenssé válik. Az interjúban szó esik a GDPR hazai bizonytalanságairól, a TASZ szerepéről, a sajtóra gyakorolt „chilling effectről”, a visszahívási kényszer okozta károkról, valamint arról, milyen keretek között tud ma dolgozni a gazdasági sajtó Magyarországon. Szóba került az is, miért fordul Strasbourghoz a Forbes.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős eljárásában megerősítette, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jogszerűen szabott ki 5 millió forint bírságot az M-RTL Zrt.-re a médiatörvény megsértése miatt. Ugyancsak jogszerűnek ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a testületnek azt a döntését, amelyben 200 ezer forint bírságot rótt ki az ATV Zrt.-re az Egyenes Beszéd egyik korábbi adásában, a Gázai övezet támadásainak elszenvedőit érintően kapcsolatban elhangzott, emberi méltóságot érintő törvénysértő kijelentés miatt.
