A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és annak OOH (Out Of Home), vagyis közterületi reklámpiaci tagozata szerint a fővárosi reklámrendelet tervezete jelenlegi formájában jelentős gazdasági, versenysemlegességi, kerületi és közérdekű kommunikációs kockázatokat vethet fel.
A szakmai szervezet ezért részletes állásfoglalást nyújtott be Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak a budapesti közterületi reklámszabályozási rendelettervezet társadalmi egyeztetése kapcsán. Az MRSZ azt kéri, hogy a Fővárosi Önkormányzat a rendelet elfogadása előtt készíttessen részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmányt, valamint folytasson érdemi szakmai egyeztetést az érintett piaci, kerületi és közlekedési szereplőkkel.
A Magyar Reklámszövetség hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy a városkép védelme, a közterületek rendezettebb használata, esztétikusabbá tétele, valamint a jogszerű és átlátható működés közös érdek. Álláspontjuk szerint ugyanakkor Budapest érdeke nem a működő, bevételt termelő, közérdekű kommunikációra is alkalmas és jogszerűen létrehozott közterületi médiafelületek általános felszámolása, hanem azok átlátható, arányos, szakmailag megalapozott, versenysemleges és városképi szempontból is vállalható szabályozása.
Az MRSZ szerint a tervezet olyan mértékű változásokat eredményezhet a fővárosi közterületi reklámpiacon, a fővárosi és kerületi önkormányzati bevételekben, valamint a közlekedési vállalatok reklámhasznosítási lehetőségeiben, amelyek részletesebb szakmai, gazdasági, versenyjogi és alkotmányossági vizsgálatot indokolnak.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapest Főváros Önkormányzata jelenleg mintegy 110 milliárd forintos finanszírozási hiánnyal küzd. Szerintük ebben a helyzetben minden olyan szabályozási döntés, amely a főváros érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok, önkormányzati szereplők vagy kerületi partnerek éves bevételi lehetőségeit csökkentheti, csak részletes gazdasági számítások alapján hozható meg felelősen.
Az MRSZ OOH tagozatának szakértői számításai szerint a reklámfelületekhez kapcsolódó árbevétel a közlekedési vállalatok, a közterület-hasznosítási rendszerek és a kerületi együttműködések esetében évente összességében sok százmillió forintos nagyságrendet is elérhet. A szervezet szerint ugyanakkor a jelenlegi előterjesztésből nem látható részletesen, hogy a javasolt tilalmak és korlátozások milyen bevételkiesést okozhatnak a fővárosnak, a BKV-nak, a BKK-nak, a kerületi önkormányzatoknak, illetve az érintett közszolgáltatási és piaci szereplőknek.
A Magyar Reklámszövetség szerint az utcabútor fogalma sem szűkíthető le kizárólag az utasvárókra. Mint írták, a jogszabályi fogalom az utasváró mellett a kioszkot, a közművelődési célú hirdetőoszlopot, valamint az információs vagy más célú berendezést is magában foglalja. Emiatt az utcabútorok reklámelhelyezési és hasznosítási lehetőségeinek túl széles körű korlátozása szerintük nem csupán reklámpiaci kérdés, hanem a kerületi önkormányzatok fejlesztési, közterület-hasznosítási és lakossági tájékoztatási mozgásterét is érintheti.
Az állásfoglalás szerint a rendelettervezet versenysemlegességi és piacra jutási szempontból is részletes vizsgálatot igényel. Az MRSZ úgy látja, hogy a tervezet jelenlegi formájában a közterületi reklámeszközök jelentős részének elhelyezését kizárhatja vagy érdemben korlátozhatja, miközben a megmaradó lehetőségek köre a gyakorlatban szűk felülettípusokra koncentrálódhat. A szervezet szerint ezért vizsgálni kellene, hogy a szabályozás nem eredményez-e indokolatlan piaci koncentrációt, illetve nem korlátozza-e aránytalanul a piacra jutást.
A Magyar Reklámszövetség álláspontja szerint a fővárosnak nem általános tiltásokban, hanem differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozásban kellene gondolkodnia. Egy ilyen szabályozás különbséget tehetne például az egyes reklámeszköz-típusok, a közterülethez vagy utcabútorhoz kapcsolódó felületek, a kizárólag reklámcélú és a közérdekű funkciókat is ellátó eszközök, valamint az újonnan létesítendő és a már jogszerűen működő felületek között – olvasható a Media1-hez is eljuttatott MRSZ-állásfoglalásban.
Az MRSZ és OOH tagozata ezért azt javasolja a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a rendelet elfogadása előtt készüljön részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmány a tervezet gazdasági, önkormányzati, közlekedési vállalati, kerületi, jogi, versenyjogi és piaci következményeiről. Emellett szerintük be kellene mutatni a várható bevételkiesést a főváros, a BKV, a BKK, a kerületek és az érintett közszolgáltatási szereplők szintjén, továbbá vizsgálni kellene a kerületi önkormányzatok fejlesztési és közterület-hasznosítási mozgásterére gyakorolt hatásokat is.
A szakmai szervezet jogi kockázati elemzést is szükségesnek tart a tervezet versenysemlegességi, piacra jutási, alkotmányossági és uniós jogi veszélyeiről, továbbá érdemi szakmai egyeztetést sürget az érintett piaci szereplőkkel, kerületi önkormányzatokkal és közlekedési szereplőkkel.
Az MRSZ szerint a fővárosnak az általános tiltások helyett differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozási alternatívát kellene kidolgoznia.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Üdvözli a TISZA döntését a reklámszakma, de az MRSZ végleg eltörölné a reklámadót
