A budapesti Francia Intézetben adták át hétfő este a 2025. évi, 1 millió forint díjazású Transparency-Soma Díjat. A rangos oknyomozói újságírói díjat idén 25. alkalommal adták át. A díjat az Egyesült Királyság támogatta, az egyik köszöntőbeszédet Justin McKenzie Smith, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete mondta, aki köszönetet mondott minden olyan újságírónak, aki hozzájárul az átláthatósághoz és vállalja az ezzel járó áldozatokat:
„Az oknyomozó újságírás kihívásokkal teli szakma: türelmet, kitartást követel, és gyakran személyes áldozatok meghozatalával jár” – emelte ki köszöntőbeszédében a nagykövet. Justin McKenzie Smith kijelentette: „a tényfeltáró munka következményei mélyrehatóak, hiszen elszámoltatja a hatalmat, leleplezi a korrupciót, és biztosítja mindazon tudást az állampolgárok számára, melyek alapján megalapozott döntéseket hozhatnak.”
Matthieu Berton, a díjátadó helyszínéül szolgáló Francia Intézet igazgatója azt mondta:
„Az újságírók elkötelezettsége a tények és az igazság kutatása iránt elengedhetetlen, különösen egy olyan világban, ahol hamis információk egyre nagyobb teret nyernek, és ahol az újságírók jogai veszélyben vannak. Az újságírók védelme elengedhetetlen a sokszínű és megbízható információhoz való hozzáférés biztosításához, amely a demokrácia életképességének sarokköve”.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette:
„Az elmúlt két év megmutatta, hogy a NER nemcsak keményedik, de – ezzel párhuzamosan – hanyatlik is. Az idei választásokon reális esély nyílik arra, hogy az Orbán-rendszer megbukjon, és Magyarországon helyre lehessen állítani a demokráciát és a jogállamiságot, és meg lehessen törni a rendszerszintű korrupciót. Ha így lesz, az a megmaradt független médiának is köszönhető.”
A pályázatok elbírálásának ezúttal is három fő kritériuma volt: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség. A pályázati felhívásra idén összesen 33 pályamunka érkezett.
A zsűri a győztes pályamunka bemutatása előtt először további négy cikket, illetve cikksorozatot emelt ki. Bódis András, a Válasz Online újságírója háromrészes cikksorozatban tárta fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üzelmeit, vagyis azt, hogy miként kerültek közpénzmilliárdok olyan magántőkealapokhoz, amelyeknek végső haszonélvezői Nagy Márton és környezete lehetett.
Shortlistre került a Direkt36 cikksorozata is, melyben a szerzők a hazai egészségügyi rendszer siralmas állapotát mutatják be. Az oknyomozó portál munkatársai, Wirth Zsuzsanna, Marton Kamilla és Szopkó Zita egy, a kórházak állapotát felmérő adatbázis és interjúk alapján részleteiben tárják elénk az egészségügy anomáliáit. A munkaerő elvándorlása, továbbá a forrás- és kapacitáshiány miatt a kórházi osztályok a működőképesség határára kerülnek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egyre gyakrabban zár be osztályokat. A szektorban mélyreható reformokra lenne égető szükség, az Orbán-kormány azonban a rövidtávú szavazatszerzés oltárán feláldozta az egészségügyet.
A zsűri kiemelte Dezső András, a Telex újságírójának – egy korábban csak szűk körben ismert hangfelvétel alapján született – leleplező munkáját is. A krimibe illő történet feltárta, hogy akár Orbán Áronnak, Orbán Viktor miniszterelnök testvérének is köze lehetett az illegális migrációhoz, amelynek során fiktív munkaszerződések köttettek, és átláthatatlanul zajlott a minisztériumi lobbizás. Mint a cikkből kiderül: 2024 nyarán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást indított, azonban az eljárás mostanáig nem hozott eredményt.
Matolcsy György korábbi jegybankelnökkel és környezetével szemben sem jutottak konkrét eredményre eddig a nyomozó hatóságok. Pedig 2025 elején az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett feljelentést a jegybanki alapítvány(ok)nak juttatott százmilliárdok ügyében. Az ÁSZ jelentésének publikálását követően az MNB-botrány újból a sajtó és a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába került. A Telex újságírói, Bánáti Anna, Brückner Gergely, Madzin Emília, valamint Weiler Vilmos több nézőpontból vizsgálta a jegybanki közpénzek elherdálásának és a Matolcsy-klán gazdagodásának a történetét. Ezeket az írásokat a zsűri szintén említésre érdemesnek találta.
Martin József Péter azt mondta, a tavalyi év egyik legjelentősebb hazai botránya az MNB-ügy mellett a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó – azon belül kifejezetten a Szőlő utcai javítóintézetben történt – hosszú időn át büntetlenül maradt visszaélések sorozata volt. Az ügy nyilvánosság elé tárásán több újságíró, politikus és közéleti szereplő dolgozott és segített rávilágítani arra, hogy miként bánnak az állami fenntartású intézményekben nevelt fiatalokkal. A 444 újságírójának nyomozó és tényfeltáró munkáját a zsűri kiemelkedőnek találta.
Bábel Vilmos (444) a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetőjének és környezetének bűnös tevékenységét hatrészes cikksorozatban dolgozta fel, mely részletekre kiterjedően világított rá arra, hogy az egykori igazgató közel másfél évtizeden át folytathatta káros működését az intézmény élén, visszaélve a ráruházott hatalommal. A díjazott újságíró munkája kétséget kizáróan hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság korábban nem ismert részleteket tudjon meg az intézményben történtekről, és Juhász Péter Pál ténykedéséről. A cikknek egyértelmű társadalmi hatása is volt: a botrány bekerült a köztudatba, továbbá a letartóztatott Juhász Péter Pál helyére új igazgató került, akit még a tavalyi évben két másik követett. Bábel Vilmos a díjátadón elárulta, hogy hamarosan újabb cikkel jelentkezik a témáról.
A rangos oknyomozó újságírói díjat a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapították a barátai 2001-ben. A díjat, amely ma már a Transparency–Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át.
A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai idén: Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója; Mészáros Zsófia, újságíró, szerkesztő, a Pelikán Projekt alapító-tulajdonosa, a 444 volt vezető szerkesztője; Stumpf András, újságíró, a Válasz Online társalapítója; Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.
1 millió forintot kaphatnak a legkiválóbb újságírók – újraindul a Minőségi Újságírás Díj
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Börtönben ülő újságíróknak ítélte az Európai Parlament a 2025-ös Szaharov-díjat
