Az Ügyvédkör és a Magyar Bírói Egyesület után a Magyar Ügyvédi Kamara is állásfoglalást adott ki a formálisan Halász János (Fidesz) által benyújtott, és átláthatóságinak nevezett cenzúratörvényről, amelynek beterjesztői közé azóta 109 fideszes képviselő, köztük Orbán Viktor és Rogán Antal is csatlakozott – írja a 444.
A Magyar Ügyvédi Kamara a két másik szervezethez hasonlóan kritikus véleményt fogalmazott meg a törvényjavaslatról, aminek kedd este már le is zavarták az általános vitáját a magyar Országgyűlésben.
A Kamara szerint a törvényjavaslat „érdemi átalakítása” szükséges annak érdekében, hogy az „semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz”, hanem valóban a közélet átláthatóságának biztosítását szolgálja. A MÜK szerint a törvényjavaslat deklarált céljaival csak egyetérteni lehet, „jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol”.
A kamara levélben sorolta fel jogi aggályait Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. Főbb kifogásaik:
- a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására;
- a törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérthetik;
- a közéleti vitában való részvétel „számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat”.
- A kamara szóvá teszi azt is, hogy a törvényjavaslat mostani formájában sem a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége, sem az ügyvédi titkok, az orvosi, gyónási vagy banktitkok védelmének megfelelő garanciái nem szerepelnek. A törvényjavaslat „így mindenképpen érdemi átalakításra szorul” – ismétlik meg a közleményt nyitó állításukat.
Továbbra is érkeznek a kritikák és tiltakozások
Ma a Magyar Szakszervezeti Szövetség a törvény mielőbbi visszavonását sürgette, mivel az szerintük alaptörvénybe ütközik, megcsúfolja a demokráciát, elfogadása pedig Magyarország szégyene lenne.
A Magyar Reklámszövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), az IAB Hungary és több más szakmai szervezet is tiltakozását fejezte ki, mivel szerintük a „közélet átláthatóságáról szóló” törvény súlyos károkat okozna a magyar gazdaságnak.
Ne szavazzák meg! Reklámszakmai szervezetek tiltakoznak az átláthatósági törvény ellen
Az Európai Parlamentben is téma a törvény: sürgősségi eljárásban, már ma tárgyalnak a magyarországi törvényről.
22 ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője, valamint több hazai és nemzetközi szervezet is tiltakozását, illetve szolidaritását fejezte ki: a magyar újságírókkal szolidaritást vállalók között van például a brit The Guardian és az osztrák ORF vezetője is.
Rendkívüli: az Európai Parlament sürgősséggel napirendjére tűzi a magyar átláthatósági törvény ügyét
Orbán új törvénye sérti az EU sajtószabadságot védő rendeletét – Brüsszelhez fordult az RSF
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Rendkívüli: 22 ország 85 főszerkesztője tiltakozik a magyarországi ellehetetlenítési törvény ellen
