Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere újabb Facebook-bejegyzéssel jelentkezett csütörtökön reggel annak a kedd este az Országgyűlésnek benyújtott fideszes törvénytervezetnek a kapcsán, ami Vlagyimir Putyin módszereit alkalmazva teljesen ellehetetlenítene magyar médiumok és civilek működését. A jogszabállyal akadályoznák a külföldi támogatások és külföldről érkező bevételek elfogadását, súlyos bírságokat vezetne be, megtiltaná az 1%-os támogatások elfogadását és házkutatásokat tenne lehetővé, valamint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezne például azokat, akik a közvéleményt befolyásolják. A törvénytervezetet Halász János fideszes képviselő nyújtotta be, hivatalosan „A közélet átláthatóságáról szóló törvény” a neve, de többen inkább „jegyzéktörvényként”, mások „nagytakarítási törvényként” emlegetik – arra utalva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én bejelentette, hogy tavasszal milyen lépésekkel akarja kisöpörni az általa „poloskának” titulált médiumokat és civileket. (A „poloska” kifejezést korábban a náci Németországban használták egy propagandalapban.)
Karácsony mai, csütörtöki bejegyzésében azt írja a törvénytervezettel összefüggésben:
„A civileket és a szabad sajtót ellehetetlenítő törvény összeurópai ügy. Mai brüsszeli tárgyalásaimon azt fogom kérni, hogy a törvény elfogadása esetén az Európai Bizottság kérje az Európai Bíróságtól a végrehajtásának azonnali felfüggesztését.
A teljes levelet megtaláljátok kommentben.”
A politikus egy videót is közzétett, amiben kicsit részletesebben is kifejtette az álláspontját.
A főpolgármester szerdán is posztolt a témáról. Azt írta:
„Újabb lépés előre a putyini úton – de nem Budapesten!
Budapestnek az a dolga, hogy megvédje, támogassa, partnerséget kínáljon a kormány által megtámadott civil szervezeteknek.
Fenyegetés, megfélemlítés, listázás és ellehetetlenítés, a kormány a saját új ÁVH-jának törvényi furkósbotot akar adni a független civil szervezetek, a független sajtó, a független alkotóközösségek, a mindenkori hatalmat számonkérő jogvédők vegzálására.
A kedd éjszaka benyújtott törvényjavaslat orosz mintát követ, a hatalomféltésről, a bosszúról és a kicsinyességről szól. De Budapest értékei, hite és jövője ott van sok ezer civil közösségben, akik helyben vagy országosan kiállnak fontos ügyekért. Akik nem hagyják veszni a közös dolgainkat. Akik az önzetlenséget választják az önzés helyett.
Magától értetődő tehát, hogy Budapest számára a megtámadott közösségek partnerek és társak. A kormány hiába akar Oroszországot csinálni a hazánkból, Budapest nem Moszkva, és nem is lesz az soha. Budapest mindig a civil kiállás, a civil ellenállás és a civil kurázsi városa volt, és az lesz a jövőben is.
Budapest az elmúlt években is lehetőségeihez mérten segítette, támogatta a civil szervezeteket és a független alkotóközösségeket. Velük közösen fogjuk megtalálni a módját annak, hogy miként tudjuk megóvni a városunkat és a közösségeinket a putyinizálódó kormány bosszújától. #Budapest”
Karácsony az alábbi levelet juttatja el az Európai Bizottság elnökének:
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Tisztelt Elnök asszony!
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egy képviselője, Halász János a mai napon törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, címe szerint „A közélet átláthatóságáról”. Az elmúlt hónapok közéleti megszólalásai alapján nincs kétségem azzal kapcsolatban, hogy valós szándék van a kormányzó párt részéről a törvényjavaslat elfogadására.
A törvényjavaslat – illeszkedve az elmúlt évek hazug kormányzati propagandájához – a „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetekre” és azok vezetőire állapít meg szabályokat. Ezeknek célja nyilvánvalóan az, hogy ellehetetlenítse a független magyarországi nyilvánosság jelentős részét kitevő internetes portálokat, valamint a jogvédő és korrupcióellenes civil szervezeteket. Félő, hogy amennyiben az Európai Unió szervei nem lépnek fel jogi eszközökkel is példátlan gyorsasággal az elfogadásra kerülő törvénnyel szemben, akkor visszafordíthatatlan károsodást szenvednek el ezek a szervezetek, velük együtt pedig a demokrácia és a jogállam alapvető értékei is.
A törvényjavaslat szerint a Kormány rendeletében – jogorvoslati eljárás nélkül – jegyzékre veheti azokat a jogi személyeket, amelyek véleménye szerint „külföldi támogatásból” a közélet befolyásolására irányuló olyan tevékenységet végeznek, amelyek egyes alkotmányos értékeket sértenek, negatív színben tüntetnek fel, vagy azok elleni fellépést támogatják. Ezen alkotmányos értékek között olyan tiszteletre méltó értékek is szerepelnek, mint a demokrácia vagy a jogállamiság, de ezen felül ebbe a körbe sorolja a törvényjavaslat a kormányzat kirekesztő családfogalmát vagy éppen az Európai Unióval szemben tételezett alkotmányos önazonosságot, illetve a keresztény kultúrát. A jegyzékre kerülésre a Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárással érintett Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz javaslatot a Kormánynak. Sem a Hivatal javaslatával, sem a Kormány döntésével szemben semmilyen hatékony jogorvoslatot a törvény nem biztosít, továbbá a tisztességes eljárás egyéb garanciáit sem szabja meg. A normaszöveg alapján kijelenthető, hogy teljes mértékben a Kormány önkényre lehetőséget adó, szabad mérlegelésén múlik, hogy mely jogi személyeket teszi rá a jegyzékre. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elmúlt időszakbeli kommunikációja, továbbá a kormányzati kommunikáció alapján nagy biztonsággal előre jelezhető, hogy a független sajtó olyan zászlóshajói mint az atlatszo.hu vagy a széleskörű korrupcióellenes tevékenységet kifejtő Transparency Magyarország lesznek a kormányzat célkeresztjében. A magyarországi független sajtó és civil szervezetek általános jellemzőire figyelemmel potenciálisan szinte minden, a kormányzati intézkedéseket bíráló civil szervezet, illetve a független online média több mint fele a törvény hatálya alá eshet.
A jegyzékre került szervezetek és azok vezetői részben megfélemlítési célú, represszív intézkedésekkel kell hogy szembe nézzenek: anélkül tartható házkutatás náluk, illetve anélkül készíthető tükörmásolat az informatikai eszközeikről, hogy bármilyen jogellenes cselekményt végeztek volna, továbbá mintegy személyes kellemetlenkedésként pénzmosási szempontból fokozott kockázatúnak minősülnek, illetve nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
Ezen túlmenően a jegyzékre került szervezet külföldről csak egy később kijelölésre kerülő hatóság engedélyével fogadhat el bármilyen pénzeszközt, legyen az akár adomány, akár áru vagy szolgáltatás ellenértéke is. Ugyan formálisan az engedély megtagadásával szemben van bírósági jogorvoslati lehetőség, de egyfelől a bíróságnak megtiltja a törvényjavaslat, hogy azonnali jogvédelmet nyújtson, másrészt a közigazgatási perrendtartásról eltérően egy kvázi különbíróságra, a Kúria öttagú tanácsára bízza az eljárást, harmadrészt nem teszi lehetővé a hatóság döntésének megváltoztatását, így csak új eljárásra tudja utasítani a bíróság a hatóságot, de magát az engedélyt nem adhatja meg. Meglátásom szerint ez a korlátozás közvetlenül érinti az Unió három szabadságát is: az adományok vonatkozásában a tőke szabad áramlását, az áru ellenértéke vonatkozásában az áruk szabad áramlását, illetve a nyújtott szolgáltatás ellenértéke vonatkozásában a szolgáltatások szabad áramlását is, továbbá az uniós jogi érintettségre figyelemmel alkalmazni kell az Európai Unió Alapjogi Chartáját is.
A törvényjavaslat a jegyzékre került szervezetek esetében kizárja, hogy a személyi jövedelemadóból civil szervezetek részére való felajánlásból részesüljenek, illetve még mikroadományok esetében is teljes bizonyító erejű magánokiratot követel meg az adományozóktól, ami ellehetetleníti a bevett bankkártyás vagy más online adománygyűjtést.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a független sajtó és a jogvédő civil szervezetek a fennálló finanszírozási helyzetük mellett a legfontosabb forrásaikat veszítik el: sem a személyi jövedelemadó felajánlható részéből, sem mikroadományokból, sem pedig európai uniós támogatásokból nem részesülhetnek ténylegesen. Komoly veszély áll fenn azzal összefüggésben, hogy a kötelezettségszegési eljárások bevett időigénye mellett – mint az már annyiszor előfordult – az Európai Bíróság előre borítékolható elmarasztalása csak ex post facto tud lenni, mert az érintettek a többéves procedúrát nem élik túl.
Arra kérem ezért Önt, hogy komolyan vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a törvényjavaslat elfogadását követően – célszerűen a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó, jelenleg is folyamatban levő kötelezettségszegési eljárásban – haladéktalanul kérje, hogy az Európai Bíróság ideiglenes intézkedésként tiltsa meg az új törvény alkalmazását.”
„Most a túlélés a tét” – vészjelzést adott ki a MÚOSZ a jegyzéktörvényről
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
