A strasbourgi székhelyű, 46 tagállami taggal rendelkező, 1949 óta működő Európa Tanács (Council of Europe) legfrissebb jelentése szerint aggodalomra ad okot a kémprogramok újságírók elleni jogellenes használata, a médiában dolgozókkal szemben, a tényfeltáró munka akadályozása céljából indított visszaélésszerű perek, valamint a száműzetésben élő, különösen Oroszországból és Belaruszból érkezett újságírók folytatódó megfélemlítése és bizonytalan helyzete – írja az Index. (A portál nem jelezte, de feltehetőleg az MTI híre alapján, ugyanis a hirado.hu is hasonló tartalmat tett közzé korábban és ott az állami hírügynökséget tüntették fel..)
A 2023-as tapasztalatokat és adatokat összefoglaló jelentés a médiaszabadságra és az újságírókra leselkedő legfőbb veszélyek között egyebek mellett a fenyegetéseket és a megfélemlítést, a jogellenes fogva tartásokat, az újságírók szabad munkavégzését korlátozó jogszabályokat és a visszaélésszerű pereket említette.
A jelentés szerint tavaly 285 esetet jegyeztek fel a média szabadságát ért súlyos fenyegetésekkel vagy támadásokkal kapcsolatban az Európa Tanács tagállamaiban, szemben a 2022-es 289-cel, tehát lényegi változás nem történt.
„Noha csökkent az újságírók ellen elkövetett utcai erőszak, valamint az újságíró-gyilkosságok száma, a bejelentések a nyomásgyakorlás, a korlátozó intézkedések és a fenyegetések növekvő számáról tanúskodnak”
– írták.
A lap kiemelte, hogy a jelentés szerint a kémprogramok megfigyelésre történő használata jelentősen fenyegeti a média szabadságát és az újságírók biztonságát, az ezzel kapcsolatban bejelentett visszaélésekért járó felelősségre vonás azonban a legtöbb esetben elmaradt.
„A megfigyelés megszünteti az újságírók bizalmas forrásainak szükséges védelmét, megfélemlíti az újságírókat, és elriaszthatja őket az érzékeny ügyek kivizsgálásától” – fogalmaztak.
A jelentés szerint újságírók megfigyelésére kémprogramok használatát az Európa Tanács tagállamai közül Azerbajdzsánból, Franciaországból, Görögországból, Magyarországról, Spanyolországból, Törökországból és az Egyesült Királyságból jelentették.
A készítők rámutattak arra is, hogy azok az Európában élő, de főként Oroszországból és Fehéroroszországból származó újságírók, akik életük és szabadságuk veszélyeztetése, bírósági eljárás vagy megfélemlítés miatt hagyták el hazájukat, gyakran továbbra is üldöztetésnek és fenyegetésnek vannak kitéve.
Visszaélésszerű perekkel a kritikus hangok ellen
Kiemelték, hogy a média szabadságát több tagországban visszaélésszerű jogi eljárások akadályozzák, gyakran olyan stratégiai perek (SLAPP) indításával, amelyet politikusok vagy üzleti szereplők kezdeményeztek a jó hírnév védelméről szóló nemzeti törvények alapján. A büntetőjogi felelősségre vonás célja ezek esetében az újságírók és a média zaklatása, illetve kártérítés és egyéb súlyos pénzbírságok megfizetése – emelték ki.
Közölték továbbá, hogy az ukrajnai háború tavaly is jelentős hatással volt a média szabadságára és az újságírók biztonságára. Újságírók vesztették életüket vagy sebesültek meg munkavégzés közben – emlékeztettek.
Az év során 59 újságírót tartottak fogva az Oroszország által megszállt ukrán területeken, további 65-öt pedig Oroszországban és Fehéroroszországban
– tették hozzá.
A magyar helyzet különösen aggasztja az Európa Tanácsot
Megjegyezték, hogy az európai országok közül csupán négy, Dánia, Németország, Írország és Svédország biztosít jó munkakörülményeket az újságírók számára.
Az újságírók munkaügyi helyzete ezzel szemben Horvátországban, Magyarországon, Montenegróban és Romániában „különösen aggasztó” – írták –, ugyanis ezekben az országokban a munkavállalói státuszt nem élvező újságírók a jelentés szerint gyakran nem rendelkeznek megfelelő szociális védelemmel.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy a szuverenitásvédelmi törvénycsomag is hatással lehet a médiára.
Mint írták, a törvény „széles vizsgálati jogkört biztosít” a hivatal számára bármely magyarországi szervezettel vagy személlyel kapcsolatban, egy ilyen vizsgálat célpontjai pedig lehetnek az állami és önkormányzati szervek mellett újságírók, médiaszervezetek és civil társadalmi szervezetek.
Kitértek arra, hogy a hozzájuk eljutott jelentések szerint Magyarországon 2021-ben legalább négy újságírót, valamint további 189 médiában dolgozót és médiatulajdonost megfigyeltek a Pegasus nevű kémszoftver segítségével.
Lánczi Tamás elismerte, hogy a médiával is foglalkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal
„Ez Orbán Viktor újabb veszélyes provokációja a független média ellen”
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
Borító: Az Európa Tanács épülete.
