Rádió házigazda, műsorvezető, keverés.

Továbbra is milliók rádióznak Magyarországon, jön a mérőműszeres közönségmérés – megtartották a második Nagy Rádiós Napot

Iparági szereplők részvételével került sor a MiértRádió? Egyesület második nagy rádiós konferenciájára csütörtökön. A Media1 helyszíni tudósításából kiderül, hogy hamarosan Magyarországon is mérőműszeres közönségmérés válthatja fel a jelenlegi naplós módszert, ami pontosabb rádióhallgatottsági adatokat eredményezhet.

A konferenciát Nagy Marcell, a MiértRádió? Egyesület vezetője nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta, milyen nagy szükség van az iparági szereplők összefogására, majd arról beszélt, hogy a rádió továbbra is nagyon hatékony kommunikációs eszköz a hirdetők számára. Arról is beszélt, hogy a médiatortán belül néhány tizeddel nőtt a rádió részesedése, ami arra utal, hogy a hirdetők bizalma erősödik a rádió felé, ahol sok reklámnak van még hely. A konferencia háziasszonya Vágó Piros rádiós műsorvezető volt.

A médiahatóság szerint a rádiós piac színes

A rendezvényen Szabó László Zsolt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója azt mondta, a rádió legnagyobb előnye a magas elérés, a 15 év felettiek közül 5,2 millió ember hallgat rádiót naponta és 7,5 millió ember legalább hetente. Kifejtette, hogy a hazai rádióadók szerinte sokrétűek és a tartalmuk is sokszínű, nem csak híreket, szórakoztató tartalmakat is sugároznak. Ugyanakkor a rádióadások ma már több platformon is hallgathatók, tehát mindenki igényei, lehetőségei szerint hallgathatja a műsorokat. Az igazgató ezután arról beszélt, hogy az NMHH 2018 óta állja a rádiók költségeit (500 milliárd forint évente), és egy új, komplex műszeres mérés bevezetésén dolgoznak.

A mesterséges intelligencia még nem sokat segít

Galavics András, az Atmedia rádiós divizió és kereskedelmi vezetője szerint az audiopiacot együtt alkotja a rádió, a stream és a podcast. Elmondta, hogy külföldön már kísérleteznek azzal, hogy a teljes rádiós műsort a mesterséges intelligencia állítsa össze, azonban az MI által készített spot nem megfelelő minőségű: rossz a szöveg hangsúlyozása, nincsenek benne effektek és a zene is túl hangos, tehát még nem jelent veszélyt a munkavállalók számára.

Ezt követően arról beszélt, hogy bár sokan úgy vélik, hogy ma már senki nem hallgat rádiót, itthon mégis a 15 év felettiek 67 százaléka teszi meg ezt naponta, míg 88 százalékuk hetente.

Egy friss felmérés arról számolt be, hogy a rádiós hirdetések miként növelték meg különböző üzletek, csatornák vásárlói számát és nézettségét. Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is, hogy rengeteg különböző rádióadó van itthon, melyek segítségével különböző célcsoportokat is el lehet érni.

Jön a mérőműszeres hallgatottságmérés

Hantosi Bálint, a Scores Group csoport piackutató cég vezetője egy új műszeres mérés bevezetéséről beszélt, ami jóval pontosabb adatokkal egészíti majd ki a már meglévő, naplózásos rendszert. Elmondta, hogy a műszeres mérésre kétféle technikai megoldás van, az egyikhez a rádiók együttműködésére van szükség, a másikhoz technikai eszközökre. Az előkészületek már két éve tartanak, ezalatt több tesztet is lefuttattak. Várhatóan 2025-ben kerül majd sor a bevezetésre, de ez a tesztek függvényében még változhat.

A podcast a korona

Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója arról beszélt, hogy a rádió minden elérést megemel, a podcast pedig megkoronáz, ugyanis ezek jól kiegészítik egymást, hiszen az emberek egyszerre több médiatípust is használnak.

A hanghatás hatása a márkaépítésre

Egy írországi vendégelőadó arról beszélt, hogy az emberek a rádióra figyelnek a legtovább, nem a videós tartalmakra. A hanghatásnak elképesztően pozitív szerepe van a márkaépítésben is, mivel a hang tízszer gyorsabban ér el az agyunkba, mint egy szempillantás, ezt az előnyt azonban mégse használják ki a médiacsatornák.

Kapitány János, az Atmedia direkt értékesítési és promóciós vezetője azt mutatta be előadásában, hogyan lehet ugyanazt a szöveget más hanggal, effektekkel megváltoztatni, hogy a hallgatókban miként alakul ki róla eltérő termékvilág és márkakép.

Esettanulmányok rádiós hirdetőktől

Az első kerekasztal beszélgetést Gundel Takács Gábor vezette. Arról beszélgettek, hogyan használják ki a rádiózásban rejlő lehetőségeket termékeik hirdetésére a cégek. Vendége volt Kardos Mária, a Goodwill Pharma Nyrt. alelnök tulajdonosa, igazgatósági tagja és kommunikációs igazgatója, Bánhegyi Zsófia, az állami lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója, valamint Dolezsai Gergely, a Yettel Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója. Somlói Zsolt, a Mindshare médiaügynökség ügyvezető igazgatója végül lemondta a részvételét.

A második kerekasztal beszélgetésen Rúzsa Magdolna és Lofti Begi vett részt, akik Rákóczi Ferenccel, a Rádió 1 műsorvezetőjével arról beszélgettek, milyen hatással volt karrierjükre a rádió, illetve mi történne, ha egyik napról a másikra már nem játszanák le a számaikat. Abban mindketten egyetértettek, hogy rádió nélkül nagyon nehéz lenne szinten tartani munkásságukat.

Elbontanák a Magyar Rádió régi épületét – a DK az épület műemlékké nyilvánítását szorgalmazza

Megszűnik az ország egyik legrégebbi podcastje, a Szertár

A Klubrádió egyik műsorvezetőjét is beválasztották a Community Media Forum Europe elnökségébe

Élő műsora közben meggyilkolták DJ Johnny Walkert

Hatalom és média: interjú Murányi Andrással, a 7 éve bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztőjével

Újabb eljárást indít Sebestyén Balázsék miatt a Médiatanács a Rádió 1 ellen

További hírek érhetők el a Media1.hu oldalon. Megtalálhat minket Facebookon is.

Borító: Rádióstúdió. Fotó: Depositphotos.com / stock.

Ne maradjon le a híreinkről, iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Mielőtt távozna...

Kérje ingyenesen napi hírlevelünket és naponta elküldjük e-mail fiókjába a legfrissebb híreinket!

Adatvédelmi beállítások