A fiatalabb generációk médiafogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek – derül ki az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb Médiapiaci Jelentéséből. A magyar tinédzserek egyre kevesebbet tévéznek és rádióznak, viszont a mobiltelefonjukkal már a gyerekek is jelentősen több időt töltenek, mint négy évvel korábban.
A médiahatóság tanulmánya szerint a 13–17 és 18–29 évesek naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek televíziózással, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc. Az adatok azt is mutatják, hogy a hagyományos tévénézés visszaesése a fiatalok körében 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.
A rádióhallgatás terén is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a 15–19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20–29 évesek pedig harmadával kevesebbet, szemben a 2019-es adatokkal.
A nyomtatott formátumú napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek, így nem meglepő, hogy a 15 évnél idősebb magyarok már csak 44,2 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályok körében pedig ez az arány még alacsonyabb.
Az online médiafogyasztás előretörésében is kulcsszerepet játszanak a fiatalabb korosztályok
Az NMHH felmérése szerint a 8–15 éves korosztály tagjai átlagosan napi 234 percet, azaz naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt. A jelentés rámutat, hogy az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is.
Megfigyelhető, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba. Ezek a változó médiafogyasztási szokások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a teljes népességet tekintve is tovább emelkedett az internetezéssel töltött idő: 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.
Egyre inkább hódít a streaming, a hírfogyasztás pedig leginkább a közösségi médiában zajlik
A jelentés megállapítja, hogy a streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok mint például a Netflix, az HBO Max, a YouTube és a TikTok, új dimenzióba helyezik a televíziózást, immár komoly versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózás terén is hasonló átalakulás figyelhető meg: az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások (például Spotify, YouTube Music) és podcastok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
A hírfogyasztás és az információszerzés terén érdekes tendenciákat fedezett fel az NMHH: a 15–75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust (tévé, rádió, sajtó, internet), 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, míg 23 százalék tájékozódik egyetlen forrásból. Ugyanakkor a megkérdezettek 3 százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat a világ eseményeiről való tájékozódásra.
Az internet szerepe egyre meghatározóbb, a digitális tájékozódási formák népszerűsége tovább növekszik. Ezzel párhuzamosan, a folyamatosan bővülő médiakínálat kockázatokat is hordoz. A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, a legnagyobb arányban álhírekkel (54 százalék) és átverős hirdetésekkel (46 százalék) – áll az NMHH 2023-as Médiapiaci Jelentésében, amely ezen a linken érhető el teljes terjedelmében.
70 millióért zenei ízléstesztet és a műsorvezetőiről szóló felmérést is rendelt az MTVA
Gyerekek online bántalmazásáról szóló kiadvánnyal jelentkezett az NMHH
Kiterjesztené az Orbán-kormány a honlapblokkolás lehetőségeit
A médiahatóság adatain is látszik, hogy a magyarok körében is kezdi a streaming lenyomni a tévézést
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: stock / Depositphotos
