Emberi jogi szervezetek tucatjai kérték az Európai Uniótól, hogy vezessen be globális szankciókat az NSO Group ellen, valamint intézkedjen, hogy tiltsák be az izraeli vállalat megfigyelési technológiájának, a Pegasus kémszoftvernek az értékesítését – írja a The Guardian nyomán a 444.
86 szervezet írta alá a közös levelet, köztük az Access Now, az Amnesty International és a Digital Rights Foundation is. Ebben az áll, hogy az EU szankciórendszere felhatalmazza az Európai Uniót arra, hogy olyan szervezeteket célozzon meg, amelyek „a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzései szempontjából komoly aggodalomra okot adó jogsértésekért vagy visszaélésekért felelősek, beleértve a békés gyülekezési és egyesülési szabadság, valamint a véleményszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését”.
„Ezeket a jogokat az NSO technológiájával többször is megsértették” – tették hozzá a közös levélben.
Péterfalvi Attila az Amnestyt hibáztatja
Az idén júliusban kirobbant Pegasus-botrány kapcsán, ahogy arról a Media1 beszámolt, több hetes késedelemmel kezdett el vizsgálódni Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A vizsgálat végeredményére azonban még mindig várni kell. Novemberben Péterfalvi úgy nyilatkozott, „nem látja a Pegasus-ügy vizsgálatának végét”, most, decemberben pedig már úgy felelt a hvg.hu megkeresésére, hogy csak Amnesty Internationalre vár annak lezárásához.
„Egy csomó vizsgálatot elvégeztünk, gyakorlatilag minden megvan, csak az Amnestyre várunk, hogy tájékoztatást adjanak, de nem együttműködők a hatóságunkkal” – mondta a lap megkeresésére az adatvédelmi hatóság elnöke.
Péterfalvi azt is hozzátette, hogy a NAIH azt a 300 magyar telefonszámot szeretné látni, amelyeket az Amnesty International jogvédő szervezet és a Forbidden Stories tényfeltáró újságírói hálózat megszerzett. (A teljes lista 50.000 telefonszámból áll, magyar vonatkozásban találtak eddig 300-at.)
Péterfalvi szerint az Amnesty „nem együttműködő”, márpedig az ügyet állításuk szerint a telefonszámokat tartalmazó lista hiányában nem tudják lezárni.
A hvg.hu megkereste a jogvédő szervezetet is. Demeter Áron, az Amnesty programvezetője úgy reagált,
ők megpróbáltak segíteni, de a listát nem tudják átadni, mert az nincs náluk, és soha nem is volt.
Nem minden lesz nyilvános
A hvg.hu szerint a NAIH-vizsgálat végeredményének jelentős része titkos, vagyis minősített adat, azaz nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem. „Lesz a jelentésnek egy nyilvános része és egy minősített része” – mondta a lap kérdésére Péterfalvi, hozzátéve: az Európai Bizottság is várja a NAIH jelentését.
A Pegasus ügyről itt találhatók korábbi írásaink.
További híreket talál a Media1-en!
