Az állami szektorban is példátlan az, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökének a lemondása után végkielégítés és kártalanítás jogcímen egy jelentősebb vagyont utaltak át – írja a 24.hu. Karas Monika, az NMHH volt elnöke egy évvel megbízatása lejárta előtt távozott hivatalából, elvben saját döntéséből, lemondását „új szakmai kihívások” keresésével indokolva. Mint arról a Media1 beszámolt, jelentős, nettó 40,9 millió forintos összeget kapott lemondását követően.
A 24.hu szerint ez még az állami szektorban sem szokványos, és ezt példákkal is alátámasztották:
- a parlamenti képviselőknek lemondásukkor nem jár végkielégítés, csak akkor kapnak háromhavi illetményüknek megfelelő összeget, ha mandátumuk lejártával az új ciklusban már nem lesznek tovább honatyák;
- a polgármestereknek járhat távozási pénz, ha lemondanak, viszont ha bármelyikük három hónapon belül országgyűlési képviselőnek vagy újra polgármesternek, esetleg alpolgármesternek áll, akkor ezt az összeget vissza kell fizetnie;
- a távozó kormánytagoknak és államtitkároknak is vissza kell adniuk a végkielégítésük időarányos részét, amennyiben újabb politikai felsővezetői megbízatást vagy szakmai felsővezetői kinevezést kapnak;
- még Karas új munkahelye, az Állami Számvevőszék sem ilyen nagyvonalú a távozó vezetőivel: hat hónapnyi távozási pénz jár a vezetőknek, de ha ők mondanak fel, csak ennek a fele. Ha utóbb politikai vagy szakmai feladatot vállalnak, vissza is kell az összeget utalniuk;
- a jegybank elnökére és a Monetáris Tanács tagjaira is vonatkozik elhelyezkedési tilalom, és emiatt jogosultak kártalanításra: ha lejár a mandátumuk, hathavi illetményüket kapják meg pluszban, nem 12 havi fizetésüket, ahogy az NMHH elnöke esetében történt. Ráadásul, ha lemondanak, nem is kapnak ellentételezést;
- lemondás esetén a Gazdasági Versenyhivatalnál sem jár végkielégítés;
- Áder János köztársasági elnök egyösszegű végkielégítést ugyan nem kap, azonban élete végéig megkapja az államfői fizetését (ez jelenleg havi 3,6 millió forint).
Már nem él a pofátlan végkielégítések különadója
A 24.hu felidézte: a 2010-es kormányváltást követően a Fidesz (visszamenőleges hatállyal) 98 százalékos különadóval sújtotta a kétmillió forint feletti végkielégítéseket. A különadót az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette; válaszul a kormánypárti kétharmad szűkítette a grémium hatáskörét. Pár évvel később az adó mértékét 75 százalékra mérsékelték, majd 2018-ban az Országgyűlés teljesen eltörölte a különadót. Karasra tehát semmi ilyen nem vonatkozik.
További híreket talál a Media1-en!
