Mint arról a Media1 is beszámolt a felpereseket képviselő TASZ tájékoztatása nyomán, a kizárt 6 magyar újságírónak adott igazat az Emberi Jogok Európai Bírósága, mely mai ítéletében megállapította, hogy Magyarország (illetve Kövér László fideszes házelnök) megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményét, amikor Kövér hónapokra kizáratta a média munkásait az Országházból, és ezzel megakadályozta, hogy parlamenti tudósítói feladataikat a tudósítók elvégezhessék.
Erre az ítéletre reagált az Országgyűlés Sajtóirodája egy MTI-közleménnyel, amiből világossá válik, hogy szerintük az ítélet ellenére nem szükséges változtatni a parlamenti tudósítás szabályozásán.
„ A jog által előírtan és a megfelelő célokat szolgálva avatkozott be a véleménynyilvánítás szabadságába az Országgyűlés sajtófőnöke akkor, amikor felfüggesztette több újságíró parlamenti belépési engedélyét”
– állítja az MTI-n keresztül az Országgyűlés Sajtóirodája az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntésére reagáló közleményében.
A kommünikében ugyanakkor szerepel az is: a belépési engedélyek felfüggesztése a korábbi szabályozás eljárási garanciáinak hiánya miatt nem volt arányos.
Nem kapnak kártérítést az újságírók, csak a perköltségre számíthatnak
A közlemény szerint a bíróság a kérelmező újságírók nem vagyoni kártérítésre vonatkozó fejenként 5000 eurós igényét elutasította, és csak a perrel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezte Magyarországot .
Legitim dolog a korlátozás
A közlemény azt állítja, hogy az ítélet több ponton alátámasztotta a magyar kormány perben képviselt álláspontját: az újságírók kérelmével szemben elismerte, hogy a sajtótudósítás szabályozása a magyar jogban előrelátható, „a jog által előírtság” követelményének megfelelő volt.
Az Országgyűlés Sajtóirodájának közleménye ezután azzal folytatódik, hogy a bíróság az újságírók kérelmével szemben azt is elismerte, hogy a sajtó felvételkészítésének korlátozása, a szabályszegők szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának jogszerű céljai közül kettőnek is megfelelt. Így a bíróság kimondta, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítása és a képviselők jogainak védelme legitim korlátozási indok.
Mostanra bekerült a szabályozásba, hogy mennyi ideig tiltható ki valaki
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a meghozott intézkedés arányosságának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a belépési jog felfüggesztésére vonatkozó korábbi, a konkrét ügyben alkalmazott eljárási szabályok nem voltak kellően részletezettek, így egyebek mellett nem szabtak határidőt a felfüggesztésnek és nem adtak lehetőséget az újságírónak álláspontja ismertetésére.
A bíróság a közlemény szerint elismerte, hogy a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is. Mivel azonban ezen új szabályok a kérdéses ügyben még nem voltak hatályban, az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az aránytalanságot, kimondta a jogsértést. A bíróság rögzítette azt is, hogy az államok nagyobb mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a Parlament épületében folytatott tevékenységek szabályozására, így arra is, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítására az épületben meghatározott területeket jelöljenek ki a felvételkészítésre.
Nem következik az ítéletből, hogy meg kellene változtatni a szabályokat
Az Országgyűlés Sajtóirodája szerint a bíróság egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban is: az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.
Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége – zárul a közlemény.
Az ügy előzményeiről ITT írtunk.
További hírek és cikkek találhatók a Media1-en!
