Ferraris Artúr: A históriai tarokkparti (1895). Középen Jókai Mór, a kártyáiba Tisza Kálmán néz bele, a kép jobb szélén Mikszáth Kálmán

Kelen Károly: Legkiválóbb rémhírterjesztőink (2.rész)

A bezárt Népszabadság szerkesztője sorozatot ír a szavaikért elítélt alkotókról a Media1-en. Az első Táncsicsról szólt, a második elítéltje ezúttal Jókai Mór.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

„Azt már minden ember tudja, hogy a sajtó
a hatodik nagyhatalom Európában.
És ennek a hatodik nagyhatalomnak
igen jó volna a dolga, ha még egy hetedik európai
nagyhatalom is nem volna: a cenzúra.
Az összes európai Pentarchia* valamennyi
háborújában nem pusztított el annyi halandó
embert ágyú, kard és gyútűs puska,
mint amennyi halandó elmeszülöttét
leölte a hatodik nagyhatalomnak
a hetedik nagyhatalom veres plajbásza:
ő lévén természetesen az erősebb.”
(Jókai Mór: A sajtó és a cenzúra Magyarországon)

*Pentarchia: az öt európai nagyhatalom,  Anglia, Ausztria, Franciaország, Oroszország és Poroszország.

A forradalom hiába törölte el a cenzúrát 1848-ban, még erősebben tért vissza utána, és nem lehetett menekülni előle. Történt például, hogy 1863-ban Zichy Nándor gróf még idő előtt és radikálisabban állt elő a későbbi, deáki követelésekkel. A Pesti Naplóhoz vitte a cikket, de a szerkesztő Kemény Zsigmond óvatos volt, azt ajánlotta, vigye a konkurenciához, Jókai Mór nemrég indult A Hon című lapjához.

„Az én kezembe tehát úgy került Zichy Nándornak a nagy nevezetességű politikai értekezése, hogy Kemény Zsigó megérezte rajta a börtönszagot” – írja visszaemlékezésében Jókai. Meg ezt is: „ No, ha egy gróf Zichy Nándornak volt bátorsága ezeket megírni, hát nekem lesz bátorságom ezeket kinyomatni.”

Azért arra gondja volt, hogy a végkövetkeztetéseket tartalmazó utolsó két oldalt törölte a kéziratból. Az „Alapkérdéseink” című vitairat még így is ekképpen fejeződött be: „Látunk hatalmas államokat, viruló polgárosodást, alkotmányosan biztosított joggyakorlat nélkül; de alkotmányt nemzet és haza nélkül nem képzelhetünk. A leigázott nemzetek isteneit Rómába vitték, azok polgárait a római polgárok jogaival megadományozták; de azért még sem lettek azok rómaiakká. Gróf Zichy Nándor.”

Na, ez a gróf utoljára jelent meg a neve előtt. Már másnap megjelent a porkoláb A Hon szerkesztőségében, aztán a grófi háznál. Jókait három, Zichyt hat hónapra ítélték, és megfosztották őket nemességüktől. Egyikük sem törődött ez utóbbival. Jókai már 1848. március 16-án i-re cserélte az y-t a nevében, Zichy pedig vagyonát nem vesztette el, és még tetszett is neki, hogy Deák Ferenc ezt a nevet illesztette rá: „a leggazdagabb magyar paraszt”.

A négy évvel későbbi kiegyezés fényében nem is nagyon érthető, miért csípte a szemét a hatalomnak például ez: „Minden állam, úgy a mienk is egység és függetlenség nélkül fenn nem állhat. Ezeket a pragmatica sanctióból eredő tettleges kapcsolat mellett csak a personális unió és törvényeink által biztosított alkotmányos önkormányzat tarthatja fenn részünkre (…) Minket az örökös tartományok törvényhozása és kormánya soha ki nem elégíthet.”

Talán azt utálták, hogy a III. Károly által a Habsburg-ház női trónöröklése céljából meghozott Pragmatica Sanctióra hivatkozott. Ennek manapság szinte elfeledett, a magyar alkotmányosság fennmaradását szavatoló III. törvénycikkére nagyon is emlékeztek még akkor:

„Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak s rendjeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, mint bármely más jogait, szabadságait, kiváltságait s mentességeit, és előjogait, az alkotott törvényeket s helybenhagyott szokásokat (a jelen országgyűlés 1. és 2. törvénycikkelyének megfelelően, melyek az 1715-ik évi 1., 2. és 3. törvénycikkelyek s az ott foglalt esküforma értelmében veendők) kegyelmesen megerősíti s meg fogja tartani.
1. § Hasonlóképen utódai is, Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek törvényesen megkoronázandó királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és rendjeit ugyanazon kiváltságokban s az említett mentességekben és törvényekben sértetlenül megtartandják.
2. § Melyeket ezenkívül Ő legszentségesebb felsége az övéi részéről, bármely rendűek, rangúak s állapotúak legyenek is, meg fog tartatni.”

Azt ígértem, hogy a jeles bebörtönzötteket fogom csak emlegetni, mert a cenzorok-végrehajtók személye úgysem mond semmit. Most mégis ideírom, hogy gróf Pálffy Móricnak hívták azt, aki a büntetést kérte a szerzőre és a szerkesztőre. Ki hallotta már a nevét?

Zichy elfogadta az ítéletet, és végül csak három hónapot ült le a hatból, Jókai azonban fellebbezett. Ő maga nem írja le, mi történt, annál inkább Mikszáth Kálmán a „Jókai Mór élete és kora” című fergeteges remekműben:

„Jókai megjelent a katonai törvényszék előtt, mely egy ezredesből, egy őrnagyból, egy századosból, egy főhadnagyból, alhadnagyból, őrmesterből, káplárból, egy frajterből és közbakákból állott s egy szép német beszéddel védelmezte magát és a Zichy-cikket. Ekkor tartott életében először német beszédet.
Nagy volt a meglepetése, mikor az auditor kihirdette az egyhangúlag hozott ítéletet: »Ezer forint bírság, egy évi tömlöc nehéz vasban.«
– De hisz a helytartó csak három hónapi fogságot kért reánk kiméretni? – méltatlankodott Jókai.
– Das Übrige ist für die schöne Verteidigung (A többi a szép védbeszédért van) – felelte az auditor-major nevetve.

Mondhatjuk, nem szép Mikszáthtól, hogy tréfálkozik az eseten, de ő már ismerte Jókai leírását a börtönnapjairól: a vasaktól eltekintettek, írni is tudott a börtönben, a kaszárnyaparancsnok maga hozott szerszámokat, hogy kifaraghassa felesége, Laborfalvy Róza mellképét. Sőt kijárhatott vacsorázni a Svábhegyre, ahol a Jókai-villában a szépséges színésznő búslakodott (volna) utána, és együtt költhették el vacsorájukat. Egy hónap múlva már el is engedték a további büntetést. Más kérdés, hogy A Hon ettől kezdve már sosem nyerte vissza a Jókai hiánya miatt elvesztett előfizetőit, és csak Zichy Nándor nagylelkű támogatása miatt tudott fennmaradni egy ideig.

Ha újra bírják indítani a koronavírus elleni védekezés miatt jelenleg szünetelő bírósági tárgyalásokat, a manapság rémhírterjesztésért elítélendők nem számíthatnak majd ilyen kedvezményekre. De addig is haladjunk tovább. Holnap vezessen bennünket maga Jókai, aki ha már áldozata lett a cenzúrának, meg is írta honi történetét.

Kelen Károly, a bezárt Népszabadság volt szerkesztője Ki a sötétségből című sorozatának további részei a Media1-en érhetők el.

Borító: Ferraris Artúr: A históriai tarokkparti (1895). Középen Jókai Mór, a kártyáiba Tisza Kálmán néz bele, a kép jobb szélén Mikszáth Kálmán

NKM Energia, vállalkozása energiája

Az energia a vállalkozások és vállalatok fejlődéséhez és mindennapi működéséhez elengedhetetlen, legyen szó áramról vagy gázról. Az NKM Energia Zrt. Magyarország legnagyobb, végfelhasználókat ellátó energetikai társasága, amely éves szinten mintegy 62 TWh földgázt és villamos energiát értékesít ügyfelei részére. Ezzel a Társaság a teljes hazai energiafelhasználás 45%-át is meghaladó mértékben látja el partnereit mind az üzleti ügyfelek, mind a lakosság körében, Magyarország teljes területén. (x)

Tovább a részletekért »

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti