google

Macron aláírta a Google-adót, Trump válaszlépést ígér miatta

Az Egyesült Államok elnökének nem tetszik, hogy a francia államfő aláírta és ezzel törvényerőre emelte a francia nemzetgyűlés döntését a digitális adó kivetéséről. Ez olyan tech-cégeket érint mint például a Google, az Amazon, a Facebook.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Válaszlépést ígért Párizsnak az amerikai cégekre kivetett digitális adó miatt Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Twitter-bejegyzésében a politikus „lényegi ellenlépést” említett, miután Emmanuel Macron francia államfő aláírta és ezzel törvényerőre emelte a francia nemzetgyűlés döntését a digitális adó kivetéséről.

A francia adó a nagy amerikai tech-vállalatokat érinti, köztük az Alphabet leányvállalatát, a Googlet, vagy az Amazon internetes kereskedőcéget és a Facebookot.

„Franciaország éppen most vezetett be digitális adót a mi nagyszerű technológiai cégeinkre. Ha van valaki, aki megadóztathatja őket, az a saját országuk, az Egyesült Államok. Rövid időn belül lényegi kölcsönös lépést teszünk Macron őrülete ellen” – fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.

Az amerikai elnök hozzátette: „én mindig mondtam, hogy az amerikai bor jobb, mint a francia”.

E megjegyzését elemzők úgy értelmezték, hogy az amerikai elnök esetleg a francia borokra kivetendő büntetővámon gondolkodik. Az elnök Twitter-bejegyzése után a Fehér Ház részletesebben reagált a francia döntésre.

„Franciaország egyoldalú intézkedése láthatóan a gazdaság meghatározott ágazataiban szolgáltatást nyújtó, élenjáró amerikai technológiai vállalatokat veszi célba” – mondta Judd Deere szóvivő. Egyben leszögezte: az Egyesült Államokat „mélyen megdöbbenti” a francia döntés, amelyet szerinte az amerikai vállalatok és dolgozók kárára hoztak.

A francia törvényhozás július elején fogadta el az új adónemet. A párizsi szavazás előtt Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója közölte: a francia adó hátrányosan különbözteti meg az amerikai cégeket, ezért a hivatala behatóan megvizsgálja majd, hogy milyen válaszlépésre lesz szükség.

Lighthizer akkor érzékeltette, hogy Washington esetleg a Kína ellen foganatosított büntetővámokhoz hasonló intézkedéseket hozhat Párizs ellen is.

Márciusban az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi adózási kérdésekben illetékes államtitkár-helyettese, Chip Harter pedig azt közölte, hogy az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)elé viszi az általa diszkriminatívnak tartott adókat, amelyeket Franciaország és más európai országok akarnak kivetni olyan nagy nemzetközi internetes vállalatokra, mint a Facebook és a Google.

A Google épp a napokban tette közzé második negyedéves pénzügyi eredményeit. A Google anyavállalata, az Alphabet 2019 második negyedévében 38,94 milliárd dollár árbevételt ért el, ami 19 százalékkal több lett mint 2018 azonos időszakában.

(MTI nyomán)

Borító: Pexels.com

Szóljon hozzá!

A 168 Óra címlapja 2020.06.11-én

Bréking: Átalakul a 168 Óra és a Neokohn tulajdonosi szerkezete, a Pesti Hírlap eddigi tulajdonosa a Brit Media vezetője és résztulajdonosa lesz

A Media1 információi szerint a Pesti Hírlapot teljes egészében megvette a 168 Óra hetilapot, a 168ora.hu és a neokohn.hu internetes oldalakat tulajdonló, de hamarosan a tévés és rádiós szegmensben is erősíteni kívánó Brit Media, és a Brit Mediában ugyanakkor ezután résztulajdonosként és vezérigazgatóként is megjelenik hamarosan Milkovics Pál, a Pesti Hírlap eddigi tulajdonosa. A Pesti Hírlap és a 168 Óra összeköltözik. A Brit Mediánál pozíciót kap Keresztesi Péter, a Lokál egykori vezetője is.

Kovács Angel Marianna újságíró otthona és a postahivatal a ház aljában, amit a HírTV nem mutatott meg

A HírTV valótlan tartalmú riportot közölt arról, hogy a 24.hu egyik újságírója egy postahivatalban lakik

Folytatódik a Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hetek óta tartó országos médiaháború, amibe most már a KESMA tévécsatornája egy 24.hu-s újságírót is belekevert, miközben a Hír Televízió az újságíró lakcímét a hatályos adatvédelmi törvény ellenére jogosulatlanul nyilvánosságra hozta, és úgy csinált, mintha lehetséges lenne, hogy egy újságíró egy postahivatalban lakjon.