fbpx

Tovább nehezítené az Orbán-kormány az újságírók dolgát

Ha valaki a neten például lekérdezné Mészáros Lőrinc céghálójának adatait, fizetnie kell az információért. Az majd később, a rendelkezést elrejtő salátatörvény elfogadása után derül ki, mennyit.

Csökkenhet az információszabadság, illetve a Magyarországon működő vállalatok transzparenciája, ha megvalósul a költségvetési salátatörvénybe becsempészett, a G7 portál által felfedezett rendelkezés, fizetős formában lesznek elérhetők a cégadatok online.

Most még bárki lekérheti az adatokat

A tervezett változás azért érdekes, mert jelenleg még bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól a neten díjmentesen, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, mekkora alaptőkével és mikor alapították a céget, és a többi, mindezt néhány nyilvános online felületen (cégközlöny, e-cégjegyzék, e-beszámoló). Ez nem csak az üzletembereknek jelentett eddig segítséget, de az újságíróknak is, hiszen nem kellett minden adatért beszaladgálniuk a cégbíróságra.

Hogy a kormány ezek szerint a transzparencia helyett inkább a bujkálni szándékozó, inkognitójukat megőrizni szándékozó cégtulajdonosok pártját fogná, arról a kedd este már be is nyújtott „Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról” című törvény árulkodik.

A rendelkezés „újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt”, arra hivatkozva, hogy  „a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe”, vannak, akik „visszaélésszerűen” használják. (Korábban a közérdekű adatigénylés korlátozásakor is visszaélésszerű adatigénylésekkel magyarázta a kormány a lépést.)

Ezután csak azonosítás után lenne lekérdezhető az adat

A javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, hanem „online valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor”. Az ingyenes cégadatok körét később fogják tételesen meghatározni, a megfogalmazásból a G7 arra következtet, hogy a jelenleginél szűkebb körben. De az ingyenes adatokat is csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó beazonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal kérhet le információkat.

Hogy hányszor, és mennyit kell majd fizetni ezen felül a cégadatok megismeréséért, azt egy, a törvény elfogadása után közzétett későbbi végrehajtási rendeletből ismerhetjük meg.

A G7 megjegyezte: az újságírói adatgyűjtést például ugyan nem is lehetetlenítik el vele, de aránytalanul megnehezíti a médiások dolgát a változtatás.

Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni – írja a törvényjavaslat, amit ugyan még módosíthatnak, de a portál szerint kevés kétség férhet hozzá, hogy el fogják fogadni.

Az a törvényjavaslatból nem derül ki, hogy csak az e-cégjegyzéket fogják-e szigorítani, vagy ez kiterjed-e a többi online állami céges adatbázisra, vagy az adatokat megvásárló, azokból fizetős cégadatbázis szolgáltatásokat nyújtó cégekre is.

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások