„Erre a kártyára azt is ráírhatnánk, hogy jogaiban sértett újságíró. Ami ugyanis a médiában folyik az utóbbi pár évben, az teljesen szakszervezet-ellenes. A tulajdonosválások elbizonytalanítják az embereket, a munkáltatók nem értik a szakszervezetek és az üzemi tanács funkcióját, és direkt módon elzárkóznak a kollektív megoldások elől”
– mondta M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet elnöke azon a fórumon, amelyet néhány hete tartottak nyilvános, előre beharangozott keretek között a Sajtóházban, vagyis a legnagyobb hazai újságíró-szervezet, a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) székházában.
Az eseményre a MÚOSZ Belpolitikai szakosztálya az összes ismert, sajtóigazolványt kibocsátó szervezet képviselőjét meghívta. Azonban Szöllősi György az MSÚSZ (Magyar Sportújságírók Szövetsége) elnöke (akit korábban a Fidesz-közelből felállítandó, nagy vitát kiváltó Sajtókamara egyik szorgalmazójaként és elnök-várományosaként emlegettek a sajtóban), elfoglaltságaira hivatkozva lemondta a részvételét, de jelezte, hogy egyetért vele, hogy érdemi szakmai párbeszéd kezdődjön. Megfázására hivatkozva ugyancsak távol maradt Győrffy Árpád, de ő levélben nyilatkozott az általa képviselt MUKESZ nevű szervezet adatairól és az általuk képviselt értékekről. (A MUKESZ-ről cikkünk végén, a többi szervezetről szóló részben lesz még szó.)
Végül a következő személyek vettek részt a beszélgetésen:
- M. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az Átlátszó újságírója
- Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke
- Kovács Tibor elnök – a MLE / Magyar Lapkiadók Egyesülete, mely nemrég jelentette be saját kibocsátású sajtóigazolványát.)
- Lovas Dániel elnök – MÚK / Magyar Újságírók Közössége
- M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet elnöke
- Szikora József– a MAKÚSZ (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége) elnöke
- Novotny Zoltán, a PRÚSZ (Protestáns Újságírók Szövetsége) (azóta már leköszönt, de 15 éven át betöltő) elnöke
A közel kétórás beszélgetés alatt a sajtóigazolványok jelentőségéről, az újságírók jogi helyzetéről, az állam és a média ellentétéről, és a szervezetek közti különbségekről is szó esett, valamint megismerhettek a jelenlévők az érintett újságíró-szervezetekről is néhány információt.
Jogilag az „újságíró” egy szubjektív fogalom
Az újságírók jogi helyzetekben való definiálása évek óta fontos probléma, hiszen a fogalom jogilag nem teljesen tisztázott, illetve nem követte az elmúlt évek változásait. Így lényegében minden rendőrségi eljárás és peres ügy során az adott bíró döntheti el, mit is jelent ma Magyarországon újságírónak lenni és ez mire is jogosítja fel az adott személyt – mondta Tóth Balázs, az Átlátszó újságírója és a Helsinki Bizottság ügyvédje.
Szerinte aktuálisan a gyülekezési és a bírósági tudósítások kérdése a legfontosabb, amit pontosítani és szabályozni kellene. Több példát is hozott arra, miért szégyenletes az, hogy a tüntetéseken tudósító újságírókat visznek be kihallgatásra vagy bírságolnak meg.
„Az újságíró honnan tudja, hogy az adott gyülekezés hova és meddig van bejelentve, mikortól válik jogellenessé? És ha a rendőrök mindenkit hazaküldenek, de ott még van egy konfliktus, akkor arról már nem számolhat be? Pedig pont arról kell tudósítania, amikor baj van”
– tette fel a kérdést Tóth Balázs.
„Jogellenes gyülekezésen sem az újságíró miatt akadályozzák a forgalmat, hanem azért mert ott vannak azok a személyek, akik magatartásáról az újságíró beszámol”
– tette hozzá az ügyvéd.
Tóth szerint egy ideális médiajogi helyzetben, onnantól kezdve, hogy egy újságíró a helyszínen igazolni tudja, hogy újságíró és tudósítási szándékkal van jelen az eseményen, a szabálysértési eljárásban már nem lehetne felelősségre vonni.
Az újságíró kilétének tisztázása azért is fontos kérdés, mert a jogszabály számukra bizonyos jogszabálysértések elkövetését is lehetővé teszi, ha ez a köz érdekében történik. Problémás az is, ha a egy bíró kiküldhet egy újságírót a bírósági tárgyalásról, mert nem fogadja el az újságíró-igazolványát. Tóth Balázs szerint egyébként nem lehet kötelező az újságíró-igazolvány sem, hiszen egyéb módon is igazolható lehet, hogy valaki újságíróként dolgozik. Például egy munkavállalótól kapott igazolással (de ilyen az MLE kártyája is).
Sajtóigazolvány – kell vagy nem?
Ebben az azonosításban az újságíró-szervezetek által kiállított sajtóigazolvány lehet az egyik megoldás. A beszélgetés során többször felmerült a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán a szervezetek igazolványaira. A válaszok eltérők voltak a szervezetek vezetői között is. Volt aki szerint az igazolványok kiadását oly módon kellene szabályozni, hogy az összes aktív újságíró rendelkezzen vele, míg mások szerint elegendő lenne, ha az adott médium igazolná, hogy az újságíró náluk dolgozik.
„A mai médiamunkások, újságírók, szerkesztőségi közreműködők 80 százaléka nem tagja egyetlen újságíró-szervezetnek sem. Ami most zajlik a magyar sajtó jelentős részében, az egyetlen itt jelen lévő szervezet etikai világába sem férne bele”
– mondta Lovas Dániel a MÚK-tól.
A helyzet tűrhetetlen, változás kell a médiajogban
Az érezhető véleménykülönbségek ellenére az esemény végére mégis viszonylag pozitív és majdnem reményteli hangulat alakult ki a teremben.
A szervezetek között szinte teljes volt az egyetértés, hogy a jelenlegi helyzetet meg kell változtatni, szükséges lenne a változtatás a médiaszabályozás területén. Felmerült az is, hogy a megoldást egy egységes szervezet és saját szabályozási rendszer jelenthetné. Ugyanakkor fontos az is, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan magyar médiát ne egy külső szerv, ne az állam, szabályozza és korlátozza, hanem a média hozzon létre magának egy saját irányítási és önszabályzó rendszert.
A jelenlévő szervezetek vezetői a két órás találkozó végén azzal álltak váltak el egymástól, hogy hamarosan folytatni fogják a beszélgetést, egyeztetést, hogy hogyan léphetnének fel egységesebben, hatékonyabban az újságírók érdekében.
Néhány adat a különböző újságíró-szervezetekről, az elhangzottak alapján
MÚOSZ
3000 tagja van, ebből 2500 aktív, azaz befizeti a tagdíjat stb. A MÚOSZ története az elődszervezetével együtt 1896-ra nyúlik vissza.
A tagsági díj 17 ezer Ft, de az év első részében befizetők kedvezményesen, 14 ezer forintért tehetik ezt meg. Vannak egyéb tagsági díjra vonatkozó kedvezmények (GYES, diák, nyugdíjas stb.) is. A tagok különböző kedvezményeket is igénybe vehetnek partnereknek köszönhetően, például kedvezményes mobiltelefon-előfizetési díj stb.
A MÚOSZ éves költségvetése körülbelül 80 millió forint.
Külső anyagi támogatást a szervezet nem kap. Ugyanakkor van némi vagyona: saját székháza és üdülője is.
MLE
A Magyar Lapkiadók Egyesületének körülbelül 500 aktív tagja van, és 30 vállalat tagja az MLE-nek. Az MLE körülbelül 400 print és online médiumot képvisel. Sok közülük a fideszes médiaholdingnak, a KESMA-nak is tagja, de vannak független tagjai is.
Az MLE sajtókártyát a magánszemélyek (médiás munkavállalók) ingyenesen kaphatják meg, mivel a kártya kibocsátásának feltétele, hogy az illető olyan médiavállalatnál dolgozzon, mely médiahatósági regisztrációval rendelkezik és ott újságírói tevékenységet végezzen. A tagvállalati cégek által fizetendő tagsági díj mértékét a tagvállalatok mérete határozza meg.
Ha valaki kilép a cégtől, amelyen keresztül a sajtókártyát kapta, akkor vissza kell adnia, vagyis így tudják ellenőrizni, hogy csak MLE tagvállalatnál dolgozók élhessenek a lehetőséggel. Ez adja egyébként a nagy előnyét is, hiszen az MLE igazolványa így olyan hivatalos, hiteles okirat, amit voltaképpen a munkáltatói / foglalkoztatotti oldal ad ki az újságíróknak.
A szervezet éves költségvetése 30 millió forint, 3 alkalmazott működteti a szervezetet, illetve alkalmanként megbízási díjért is van segítségük.
A sajtókártyája nemzetközi viszonylatban is használható lesz. Szakmai segítséget adnak, etikai kódexet készítenek, GDPR-hoz nyújtanak segítséget, konferenciákat is szerveznek, részt vesznek törvénykezéssel kapcsolatos kifogások benyújtásában is.
MÚK
Körülbelül 500 aktív tagja van.
A tagsági díj: 9 ezer Ft, kedvezményes 7 ezer Ft
Van székháza.
Sajtószakszervezet
648 aktív tag. Munkavállalói érdekképviseletet látnak el, nem csak újságírók a tagjai, de a média egyéb területeiről is vannak tagjai.
Éves költségvetése körülbelül 21 millió forint
A szervezet nem kap külső anyagi támogatást
Van székháza és üdülői is
A nemzetközi újságíró-szövetség (IFJ) igazolványát is megkapják a tagok, így nemzetközileg is elfogadott.
PRÚSZ
Tagok száma: 220 fő.
Tagsági díj: 5 ezer Ft, kedvezményes: 2 ezer Ft
Éves költségvetése körülbelül 4,5 millió forint, a bankszámláján pillanatnyilag 50 ezer Ft van.
Külső anyagi támogatás: évi 2-3 pályázat és az egyházi támogatások, de ez az éves költségvetés töredéke, és pályázati pénzeket sem mindig tudnak nyerni.
A PRÚSZ évkönyvet ad ki, Rát Mátyás lelkészről elnevezett díjat ad át, közleményeket ír, konferenciákat szervez, médiaműhelyt működtet. A szervezet célja tömöríteni azokat, akiknek a fontos az örömhír és a felebaráti megbocsátás képviselete. A szervezet olyan újságírókat fogad tagjai közé, akik nyitottak az egyházak iránt. A szervezet egyházi munkatársakat is biztat rá, hogy próbálják ki magukat újságíróként. Ehhez segítséget nyújt.
A PRÚSZ tagok igazolványait belföldön és külföldön is többnyire elfogadják, de az Országos Széchényi Könyvtár nem.
MAKÚSZ
1100 taggal rendelkezik, ebből körülbelül 500 aktív. Sok olyan tag van, aki rendezvényeinkre nem megy el, de befizeti a díjat, valószínűleg a sajtókártya érdekében.
Tagsági díj: 5 ezer Ft, kedvezményes (GYES, diák, nyugdíjas): 2500 Ft. Vannak külföldi tagjaik is.
A sajtóigazolványukat sok helyen elfogadják, belföldön és külföldön. Érdekesség, hogy a Vatikáni Múzeumban nem fogadták el, hiába a Katolikus Újságírók Szövetségéről van szó.
Éves költségvetése: 4 millió forint
Külső anyagi támogatást pályázatokkal próbál szerezni, nemrég például a honlapja megújítására kapott pénzt.
MUKESZ
Győrffy Árpád elnök a levelében leírta, hogy a Magyar Újságírók és -Készítők Európai Szövetsége 2004-ben jött létre, akkor még egyesületként működtek, majd később a jogszabályok változása miatt átalakultak, 2012 vége óta civil társaságként működnek.
Az induláskor rögzítették, hogy a tagságot évente meg kell újítani, ennek feltétele, hogy az illető valóban újságírói munkát készíthessen. A működés elektronikus úton zajlik, a szervezet nem foglalkoztat munkatársakat. A szervezetnek jelenleg 20 tagja van. A MUKESZ-nek nincs tagdíja, hanem mindenki közvetlenül járul hozzá a költségekhez. Nincs éves költségvetésük és vagyonuk, és nem kapnak semmilyen külső támogatást sem. Igazolványukhoz nem társul privilégium, legfeljebb az, hogy egyes múzeumokba, brüsszeli szervezetekhez stb. be tudnak vele jutni.
Időnként nyilatkozatokat próbálnak kérni az újságíróktól, hogy csak akkor engedik be őket eseményekre, múzeumokba, ha írnak is valamiről, de ez problémás az elnök szerint, mivel az újságíró nem dönthet a szerkesztője helyett. Problémát okoz az is, hogy sokakat igazolvány ellenére sem akarnak beengedni.
A beszélgetésen végig forgott egy kamera, így az alábbi videó segítségével visszanézhető, mi hangzott el az érintettek részéről.
