„A rejtélyes magyar milliomos beáldozta a Digi24-et, hogy ne ártson az üzletének? ”
– ilyen és ehhez hasonló címmel jelentek meg cikkek a román és a magyar kábeltévés és műholdas műsorterjesztői piacon is érdekelt DIGI tulajdonosáról az elmúlt napokban.
A találgatások oka, hogy a román nyelvű médiapiacon meghatározó szerepet betöltő Digi24 hírtelevíziónál és hírportálnál elbocsátások és felmondások sorozata történik, több műsort megszüntettek és állítólag tompítják a sajtótermékek kritikai élét. Mostanra távozott a Digi24 hírportál főszerkesztője, Dan Turturică és Laurențiu Mihu főszerkesztő-helyettes is.
Mindez azért érdekes, mert mint az erdélyi transindex.ro fogalmazott, a Digi24 a nagyok közül egyedüliként tűnt ki a némileg kiegyensúlyozott és minőségi tartalmakkal.
A DIGI épp 5G-frekvenciára pályázik
A portál a G4Media.ro írására is alapozva részletesen fejtegeti azt a véleményt, hogy Teszári Zoltán nagyváradi vállalkozó, a sajtóorgánum (és a DIGI kábel- és műholdas szolgáltató) többségi tulajdonosa a kapituláció jeleit mutatja. (A Media1 napokkal ezelőtt kérdéseket küldött a DIGI-nek az ügyben – lásd erről cikkünk végén.)
Több fontos újságírót szabadságra küldtek, bezárták a helyi tévéstúdiókat, leállították az oknyomozó műsorokat, leváltották a hírportál szerkesztőségét és források szerint a PSD-ALDE kormánykoalícióval szembeni kritikus hangok mérséklésére készülnek.
A G4Media.ro által megszerzett információk szerint a változások mögött a cégcsoport kereskedelmi, különösen a telekommunikációs és az energia szektorban meglévő érdekei lehetnek.
Állítólag mindez azért történhetett, mert idén kerül sor Romániában az 5G-s mobilhálózati frekvenciák licitjére és az RCS & RDS cég (ez a magyarországi DIGI anyavállalata), amely több millióval tartja el a Digi24-et, versenybe szeretne szállni a jogokért a többi nagy telekommunikációs vállalattal egyetemben.
Ebben az iparágban, az internethez szükséges optikai szálhálózat bővítése és sok más engedély miatt, Teszári a kormány és a helyi PSD-s vezetők jóindulatától függ. A DIGI-nek ugyanis az optikai szálak lefektetéséhez a hatóságok beleegyezését is meg kell szereznie, ráadásul a cég egy ideje a tőzsdén is jelen van, és a vállalkozás részvényesei aligha örülnének, ha netán megakadna a vállalkozás terjeszkedése az engedélyeztetés miatt
– emelte ki a G4Media, illetve ennek nyomán a Transindex.
Drága és sok nehézséget okoz a média a fő tevékenység szempontjából
A cikk szerint a tévécsatornák jók voltak, amíg nem okoztak kárt a fő befektetéseknek, de mostanra malomkőként nehezednek a cégre, ráadásul rengeteg pénzt nyelnek el és sok problémát generálnak.
Az idei év elején például Ioan Bendei-t, a Digi, az RCS & RDS leányvállalatának alelnökét és ügyvezető igazgatóját és Mitică Dragomirt, a román labdarúgó-szövetség volt elnökét a bukaresti törvényszék négy év börtönbüntetésre ítélte a futball mérkőzésekre vonatkozó közvetítési jogok értékesítésének ügyében. A bíróság 1.250.000 lej bírságot is kiszabott a RCS & RDS-re.
A cikkek idézik Dan Tăpălagă, a G4Media.ro szerkesztőjének véleményét, aki szerint az ítélet meghatározó szerepet játszott a Digi24 hangnemének megváltoztatásában. (Erről hosszabban is ír a Transindex.ro, illetve a G4Media.ro.)
Különadót is kapott a szektor
A cikkek megemlítik azt is, hogy a változások mögött egy tavalyi sürgősségi kormányrendelet is sejteni vélnek. Ez a rendelet – amit kapzsisági különadóként emlegetnek – a magyarországi különadókhoz hasonlóan üzleti forgalmuk 3 százalékára adóztatja az energia és telekommunikációs cégeket. A G4Media szerkesztője szerint ezzel Darius Vâlcov, a miniszterelnök tanácsadója, „meghatározó torpedót indított el a tröszt irányába”.
Tăpălagă szerint Teszári Zoltán amíg a főbb érdekeltségeinek propagálására használhatta a médiafelületeit, addig megengedett magának évi pár millió euró veszteséget, úgy tekintett rá mint egy befektetésre, de amint a sajtó hosszútávon veszteségnek bizonyult, rövid úton megszabadult tőle.
A torz magyar médiapiacot is említi a cikk
Tăpălagă véleménye szerint a történtek általános jelenségnek számítanak a román sajtó nagyágyúinál, akik sosem önálló befektetésként tekintenek a sajtóra, és nem hisznek a társadalmi értékeiben sem. A nagy mogulok mindig is úgy kezelték a sajtót és az újságírókat, mint az éppen aktuális hatalmasok eszközét – írja. Hozzáteszi, emiatt, még akkor is, amikor korrekt szerkesztési gyakorlat működött a Digi24-nél, az újságírók nem rendelkeztek abszolút szabadsággal, hanem öncenzúra mechanizmusok befolyásolták döntéseiket.
Ugyanis a Digi24-nél dolgozókkal meghatározott időre, általában fél évre kötöttek szerződést, amelyet a törvény szerint legtöbb háromszor hosszabbíthattak meg. Így az újságírók tudták, hogy mit írhatnak le, illetve mit mondhatnak el a következő szerződéshosszabbításig. Emellett rengeteg alkalommal küldtek dolgozókat szabadságra, különösebb magyarázat nélkül, de szimbolikus jelentéssel.
Tăpălagă véleménye az, hogy a jelenség azért is aggasztó, mert egy olyan évben, amelyben két választást is lesz (EP-választások és államelnöki választások), a PSD-ALDE koalíciónak sikerült behódoltatnia az összes hírcsatornát. A hírtévék terén tapasztalt kiegyensúlyozatlanság az írott sajtó esetében is megmutatkozhat, hiszen az állami támogatás növelésével, a pártok sokkal gazdagabbak lettek, és elkezdtek szerkesztői tartalmakat és újságírókat felvásárolni.
Így Tăpălagă szerint a Romániában valaha létezett legnagyobb hatalmat támogató kartell jöhet létre, amelyhez foghatót csak Magyarországon lehet látni. Magyarországon azonban teljesen világos, hogy a kormány különböző úton-módon felvásárolta a sajtó nagy részét, majd egy hatalmas alapítvány égisze alá tömörítette azokat, addig Romániában a hatalmon lévők átláthatatlan megegyezések alapján igazították a szükségleteikhez a médiát – áll a Transindex.ro által is idézett G4Media cikkben.
Megkérdeztük a DIGI-t
A Media1 a G4Media és a Transindex.ro említett cikkének megjelenésekor, még a múlt héten kérdéseket küldött a DIGI csoportnak a magyarországi pr-vezetőn keresztül. Többek között azt kérdeztük az e-mailben, mit gondol a cégcsoport a róla szóló cikkek tartalmáról, hogy a DIGI állítólag beáldozta a Digi24-et, abból az üzleti érdekből fakadóan, hogy a DIGI épp 5G frekvenciát szeretne, illetve nem akarja veszélyeztetni fő üzletét. (Megemlítettük azt is, hogy a történet a romániai cikkek alapján nagyban emlékeztetett bennünket arra az időszakra, amikor a Magyar Telekom elküldte Sáling Gergelyt, az Origo főszerkesztőjét, nem sokkal később pedig eladta a hírportált, pont amikor a magyarországi frekvenciapályázaton vettek részt, az Origo pedig Lázár János londoni utazásáról közölt tényfeltáró anyagokat.)
Rákérdeztünk arra is, mi a DIGI24-nél történtek oka. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy Magyarországon is történt egy érzékelhető fordulat nemrég a DIGI kapcsán, hiszen bár eleinte ellenálltak a kormányközeli TV2-vel szemben, idén mégis egymás után pakolta be a DIGI az új TV2-höz köthető tévécsatornákat kínálatába, ráadásul egy olyan új sportcsatornát is betettek, ami a DIGI saját sportcsatornájának is versenytársa lehetne.
Érdeklődtünk arról is, hogy történt-e esetleg valamilyen változás a magyar és a román DIGI közvetlen vagy közvetett tulajdonosi struktúrájában, illetve működésében. Megkérdeztük azt is, hogy van-e összefüggés a DIGI vélt irányváltása, engedékenysége és aközött, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tavaly novemberben elég erősen keresztbe tett a Digi-Invitel fúzió kapcsán, szembe menve a saját, korábban ezt engedélyező döntésével.
Feltettünk kérdést azzal kapcsolatban is, hogy hogy halad a DIGI és az Invitel, korábban a Gazdasági Versenyhivatal által némiképp megakasztott fúziója, mikorra zárulhat le a folyamat a mostani tervek szerint.
A DIGI pr-osa az elmúlt hat napban nem reagált a Media1 kérdéseire. Természetesen ha erre mégis sor kerülne, arról beszámolunk.
Frissítés (03.14. 18:10)
A DIGI mostanra visszajelzett, de csak annyit mondtak, hogy köszönettel vették ugyan a megkeresést és a megszólalási lehetőséget, de a téma és a megjelent cikkek kapcsán nem áll módjukban nyilatkozni.
