Jövőre élesedhet az E-Privacy rendelet

A GDPR-t kiegészítő új uniós elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet a médiaszolgáltatókat, például az OTT szolgáltatásokat is érinteni fogja.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Épphogy úgy-ahogy túlesett Európa az általános adatvédelmi rendelet (a GDPR) tavaly májusi életbe lépése utáni legsürgetőbb teendőkön, arra készülhet szinte mindenki, akinek köze van az elektronikus kommunikációhoz, hogy nem sokára érkezik egy újabb szabályozás, az e-Privacy rendelet.

Kiegészíti a GDPR szabályait is

Az Európai Unió adatvédelmi reformjának részét képező, az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet célja a vonatkozó európai uniós jogi keret megújítása, illetve a nemzeti szabályozásokból eredő eltérések felszámolása és egységes szabályok bevezetése. Az új rendelet felváltja majd az egyes országok vonatkozó rendelkezéseit, illetve speciális jogszabályként részletezi és kiegészíti a GDPR előírásait.

A Deloitte Legal szakértői csütörtökön egy sajtóanyagban azt írták erről, hogy míg a GDPR általánosabb jellegű, az adatvédelemmel általánosabban foglalkozó rendelet, az e-Privacy az adatvédelem egy részterületére, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és különösen az elektronikus kommunikációra fókuszál, és az „over the top” („OTT”) szolgáltatókra is vonatkozik majd.

Az adatok titkosságának elve

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet egyelőre tervezet formájában létezik, így nincs még végleges szöveg, és nem lehet tudni, hogy milyen változatot fogadnak majd el az uniós döntéshozók. Az e-Privacy követelményei egyébként nem teljesen újak, számos eleme része volt már az 1995-ös elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvnek is.

Az ismert tervezet alapján az új rendelet alaptétele, hogy az elektronikus kommunikáció során keletkező adatok titkosak és tilos ennek az elvnek a megsértése, vagyis harmadik fél nem zavarhatja meg a magánszemélyek közötti elektronikus kommunikációt. A javaslat ugyanakkor tartalmaz néhány kivételt ezen szabály alól is.

Magyarországra is kiterjed majd

„Az e-Privacy rendelet elfogadása után az Európai Unió valamennyi tagállamában hatályos jogszabályról beszélhetünk és az közvetlen hatályos lesz majd a tagállamokban. Egyik fő előnye, hogy uniós szinten egységesíti az elektronikus hírközlés területén az adatvédelmet és azt nem szükséges a tagállamoknak a nemzeti jogba átültetni. Az e-Privacy rendeletet az elektronikus kommunikáció során keletkező adatokra és meta-adatokra vonatkozóan is alkalmazni kell majd. Ez azt jelenti, hogy nagyobb területet fed le, mint a GDPR, hiszen a hatálya alá eső adatok nem korlátozódnak a természetes személyek közötti kommunikációra, illetve olyan információkra is vonatkozik, mint a dátum, időtartam, vagy például a kommunikációt folytató végfelhasználó földrajzi helyzete”

– hangsúlyozta Majoros Gábor, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportjának ügyvédje.

A szakértő hozzátette: a jogszabályi előírások be nem tartásáért a piaci szereplőket itthon szintén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fogja ellenőrizni és ugyanakkora bírságra számíthatnak, mint a GDPR esetében, vagyis 20 millió euró vagy az éves árbevétel 4 százaléka a legmagasabb büntetési tétel.

Egységes védelem az OTT szolgáltatások használóinak

Míg az 1995-től életben lévő irányelv csak a hagyományos távközlési szolgáltatásokra vonatkozott, addig az új rendelet már az OTT szolgáltatásokra, azaz olyan szolgáltatásokra is kiterjed majd, amelyek széles sávú adatátviteli elérésen keresztül jutnak el felhasználóhoz (például on-demand tartalomszolgáltatások). Ilyen például a Skype, a WhatsApp vagy a Facebook Messenger is – ezt már Bánczi Lea, a Deloitte Legal másik ügyvédje mondta.

Újraszabályoznák a cookie-kat és a direktmarketinget

A rendelet életbe lépésével az OTT szolgáltatásokat használók egyforma védelmet kapnak majd az EU-ban, illetve az OTT szolgáltatóknak ugyanazokat a szabályokat kell majd betartaniuk, mint a hagyományos távközlési cégeknek. A szakértő hozzátette: az elektronikus hírközlési adatok védelmére vonatkozó irányelv a cookie-k kapcsán nem hozta meg az elvárt eredményeket, ezért fontos lenne a cookie-szabályok frissítése, azonban ezzel kapcsolatban komoly vita alakult ki, így számos kérdést kell még tisztázni.

A szakértő szerint az e-Privacy rendelet a cookie szabályozás megreformálása mellett várhatóan újra fogja írni többek között az elektronikus direkt marketing kommunikációra vonatkozó szabályokat is, amire nagy szükség van és a folyamatban lévő GDPR jogharmonizációs salátatörvényből is kimaradt.

2019 végére véglegesedhet a szöveg

„Az e-Privacy legfrissebb véleményezett tervezetét a múlt héten tették közzé és egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor léphet majd hatályba a rendelet. Az optimista becslés szerint is csak legkorábban 2019 végére fejeződik be a szöveg véglegesítése. Ez azt jelenti, hogy legkorábban jövőre élesedhet a jogszabály. Azonban a tervezet alapján is egyértelmű, hogy az e-Privacy jelentős hatással lesz azokra a vállalkozásokra, amelyek közvetlen folytatnak elektronikus kommunikációt magánszemélyekkel. Éppen ezért mind a cégek, mind az uniós állampolgárok szempontjából előnyös lenne, ha az európai jogalkotók folyamatos tájékoztatást adnának a rendelet sorsáról. Ha valóban 2020-ban lép életbe az új szabályozás, az elegendő időt adhat a cégek számára a felkészüléshez”

– mondta Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

Kiemelt kép: Thomas D Mørkeberg, Freeimages

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!