Egyértelműen férfi hang uralja az írott, az online és az elektronikus médiát az Egyesült Államokban, derül ki a Women’s Media Center idén január végén közzétett kutatási eredményéről. A központ 28 kiemelt helyen végzett felmérést „Divided 2019: The Media Gender Gap” címmel.
Ez alapján a legkedvezőtlenebb női arányt az AP-hez és a Reutershez hasonló hírügynökségek esetében mutatták ki. Itt kevesebb mint az újságírók harmada tartozik a női nemhez, arányuk 31 százalék.
A televíziók főműsoridejében képernyőre kerülőknél sem sokkal jobb a helyzet. Ott a munkatársak 37 százaléka nő.
Az online szerkesztőségek esetében a Women’s Media Center felmérésében 40 százalék jött ki. A nyomtatott sajtóban dolgozók esetében a nők aránya 41 százalék volt.
Érdekes, hogy a hosszabb lélegzetvételű írások, riportok 63 százalékát férfiak állítják elő.
Az alábbi, Divided 2019: The Media Gender Gap című infografikából az is kiderül, hogy jellemzően milyen témákat bíznak a nőkre és mit nem. A sportújságírók között például elenyésző a nők aránya, míg a nőknek jellemzően olyan témák jutnak mint például egészség, életmód vagy az oktatás.
Magyarországon 30 százalék alatt a nők
A magyar médiában dolgozók arányáról legutóbb tavaly jelentek meg adatok. A kutatást az ELTE médiaszakos kutatói végezték a szerkesztőségek impresszumainak lekérdezésével, majd az eredményekről az Átlátszó közölt részletes, lekérdezhető adatokat.
Az derült ki, hogy az arányok még az amerikainál is rosszabbak idehaza: a nők aránya a politikával, gazdasággal is foglalkozó magyar szerkesztőségekben nem éri el a 30 százalékot sem. Igaz, a kormánypártinak tartott, valamint a vidéki médiában valamivel magasabb az arányuk, de nem számottevően.
A vizsgált 62 magyarországi szerkesztőségben összesen 992 olyan újságírót találtak, akik impresszumban is szerepeltek. (A szerkesztőségekben, lapoknál dolgozó újságírók száma ennél nyilván jóval nagyobb, hisz sok szerkesztőség foglalkoztat külsősöket, gyakornokokat, szabadúszókat, továbbá nem bejelentett újságírókat, akiket nem tüntetnek fel az impresszumban.) Azonban mégis beszédes, hogy a 992 újságírónak mindössze 28,77 százaléka nő. A 992 újságíróból csak 92-en dolgoznak vidéki lapoknál, a nők aránya ott elhanyagolhatóan magasabb, 29,3 százalék a vidéki orgánumoknál, míg a budapestieknél 28,7 százalék. Összességében a kormánypárti médiumoknál is valamivel nagyobb, 30,4 százalék az arányuk, míg a kormányhoz nem kötődő szerkesztőségekben ez az arány 27,6 százalék.
Alig vannak női főszerkesztők
Érdekes az is, hogy a vizsgált lapok közül mindössze háromnak volt főszerkesztője nő, és két helyen a nyomtatott lapé férfi, az online verzióé pedig nő. (Az adatfelvétel során a kifejezetten női lapokat, mint amilyen a Nők Lapja Café és a Velvet, szándékosan nem vették figyelembe.)
A nők aránya az RTL.hu szerkesztőségében a legnagyobb, 57 százalék, második a Tv2.hu szerkesztősége 54 százalékkal, továbbá két másik, az Átlátszó és az Abcúg kis szerkesztőségében éri el a nők aránya a szerkesztőség felét. A negyven fősnél nagyobb szerkesztőségekben (ilyen öt van csupán) a nők aránya csak a HVG-nél közelíti meg legalább az egyharmadot. A legtöbb nő egyébként a 24.hu-nál dolgozott a kutatás idején, utána pedig az Origo következett. Az Átlátszó által közzétett adatok itt kérhetők le részletesen.
