Az Alkotmánybírósághoz fordultak a kata törvény miatt az ellenzéki pártok
Kasza János
2022.09.21.
16:07
Szerintük már a törvény elfogadásának körülményei is alaptörvényt sértettek.
Szerintük már a törvény elfogadásának körülményei is alaptörvényt sértettek.
„Leírhatatlan volt az a veszteség, amit akkor éreztünk, amikor le kellett kapcsolni három és fél évvel ezelőtt az adásunkat. Olyan volt, mint amikor egy gyerektől elveszik a csörgőjét” – többek között ezekkel a szavakkal emlékezett vissza a Media1-nek adott interjúban Roczó-Nagy Zoltán, a Budaörs Rádió ügyvezetője arra, ami a budaörsi médiaszolgáltatóval történt azután, hogy a Médiatanács 2019-ben megfosztotta a rádiót a további működésétől. Több év pereskedés után végül tavaly mondta ki a Kúria, hogy mindez törvénytelenül történt, de csak néhány hete, idén kapcsolhatták vissza az adást. Vajon kárpótolhatja-e bármi az elmúlt éveket, és hogyan tovább most? Roczó-Nagy Zoltánnal erről is beszéltünk, de szóba került az is, hogyan tudnak rádiózni úgy, hogy közben már nincs stúdiójuk ehhez.
A Közszolgálati Kuratórium három ellenzéki tagja megpróbál eljárást indítani a most kiszivárgott, az Orbán-kormány beavatkozásait alátámasztó bizonyítékok kapcsán.
Nemzetközi és egyéb jogi lehetőségekkel él hat, Pegasus kémszoftverrel megfigyelt ügyfele nevében a Társasági Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet. Céljuk, hogy felderítsék a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, és nemzetközi fórumokon is kimondassák: a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, továbbá hogy elejét vegyék a politikai célú visszaéléseknek.
Egyetlen cégtől kértek ajánlatot.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége friss állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy egyre többen kötelezik az újságírókat az elkészült interjúk visszaküldésére, majd sérelemdíjjal próbálják fenyegetni őket arra az esetre, ha nem változtatnak a felvett interjú szövegén az interjúalany vagy stábja kérésére.
