2026. január 8-án hetedik születésnapját ünnepli a Media1, az állami médiától és a közmédiától független online hírportál, amely 2019. január 8-án indult azzal a céllal, hogy önálló szerkesztői szemlélettel számoljon be a magyar és nemzetközi médiapiac, az újságírás és a digitális nyilvánosság legfontosabb történéseiről.
Annak ellenére, hogy előzetesen Orbán Viktor nyilvánosan is azt ígérte, egyetlen újságírói kérdést sem hagy válasz nélkül, több szerkesztőség regisztrációját is elutasították a miniszterelnök hétfői évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatójára, az Orbáninfóra.
A Pécsi Hírek – amely eddig heti rendszerességgel jelent meg – 2026 első felében legfeljebb kétszer jelenhet meg, további sorsa pedig bizonytalan. Erről Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati közgyűlése döntött. Péterffy Attila polgármester szerint a Fidesz által támogatott határozat a választási időszak előtt szűkíti a pécsiek tájékozódási lehetőségeit, a szerkesztőség pedig úgy látja, hogy a döntés a lakosság tájékoztatásának ellehetetlenítését szolgálja.
Kézbesítette a Fővárosi Ítélőtábla az írásos indokolást, amely részletesen megmagyarázza, miért utasították el az RTL a Media1 elleni keresetét, és miért kötelezték a tévétársaságot a teljes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
Egy Hadházy Ákos által karácsonykor közzétett lista szerint a Mészáros Csoport egyik ünnepi rendezvényén több, a magyar médiapiacon meghatározó szerepet betöltő vezető is elismerést kapott. A névsor nyilvánosságra kerülése után a Mészáros Csoport közleményben reagált: jogszerűtlen adatkezeléssel vádolta meg a politikust, és büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba a lista közlése miatt. Közöljük a lista legérdekesebb neveit.
A Fővárosi Törvényszék tíz nappal ezelőtti döntésére reagálva határozott hangvételű állásfoglalást juttatott el lapunkhoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Bors egyik, a Tisza Pártot támadó különszámának betiltása ügyében.
Az Európai Parlament a szólásszabadságért folytatott küzdelmükért ítélte oda a 2025-ös Szaharov-díjat a Belaruszban és Grúziában bebörtönzött újságíróknak, Andrzej Poczobutnak és Mzia Amaglobelinek.
A Media1 Podcast legújabb epizódjában Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a 2019-ben indult Hell–Forbes pereskedésről, amelyben a Kúria néhány hete kimondta: a sajtó jogszerűen közölhette az energiaitalos cég tulajdonosainak nevét, ez nem tartozhat a magánszféra körébe. Galambos felidézte, hogy az ügy korai szakaszában egy ideiglenes bírói döntés miatt vissza kellett hívni a Forbes lapszámát a standokról, ami szerinte „teljesen ellehetetlenítette volna az újságírást”, ha precedenssé válik. Az interjúban szó esik a GDPR hazai bizonytalanságairól, a TASZ szerepéről, a sajtóra gyakorolt „chilling effectről”, a visszahívási kényszer okozta károkról, valamint arról, milyen keretek között tud ma dolgozni a gazdasági sajtó Magyarországon. Szóba került az is, miért fordul Strasbourghoz a Forbes.
Ma átadták az RTL által alapított Hégető Honorka-díjakat. Tudósításunk méltatlan körülmények között készült, mivel idén nemcsak meghívást nem kaptunk az eseményre, de a díjazottakról szóló hivatalos közleményt sem juttatták el hozzánk a szervezők. A dokumentumot és a fotókat végül néhány újságíró küldte el lapunknak szolidaritásból, a sajtószabadság melletti kiállásként, miután az RTL a sajtószobához való hozzáférésünket is letiltotta.
A Blikk az ATV vezérigazgatójának nyilatkozatát ismertető cikkében az Élet és Irodalom publicistájaként hivatkozott Bruck Andrásra, akinek a Rónai Egon Orbán Viktor-interjúját bíráló bejegyzése miatt a csatorna vezetése jogi lépéseket helyezett kilátásba a Btk. új, az „internetes agresszióról” szóló 332/A paragrafusa alapján. Azóta viszont nemcsak az derült ki, hogy a hivatkozott jogszabály várhatóan nem alkalmazható az ügyre, hanem az is, hogy Bruck hosszú évek óta nem az ÉS publicistája.
