
Egyre kevésbé vevők a propagandára az oroszok?
Az oroszok ötöde nem nézi már az állami tévécsatornákat, mivel unják Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúpárti propagandáját.
Az oroszok ötöde nem nézi már az állami tévécsatornákat, mivel unják Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúpárti propagandáját.
Egy helyet ugyan előre lépett Magyarország, a lemaradásunk azonban jelentős.
Az EY szerint sokan érzik úgy, hogy túl sokat költenek digitális előfizetésekre, és közben szintén sokan elégedetlenek a szolgáltatók kínálatával is. Az infláció is nagyobb tudatosságra ösztönözheti az embereket.
Az Egyesült Államokban csak tavaly ötmillió háztartás döntött úgy, hogy lemondják a tévé-előfizetésüket és inkább a gyakorlatilag végtelen mennyiségű tartalmat kínáló streaming-szolgáltatókat választják. Magyarországon viszont még nem figyelhető meg ez a cord cutting néven is emlegetett jelenség, legalábbis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint.
A kontraszt különösen a skandináv országokkal összevetve óriási, ahol az emberek közel háromnegyede szerint az állami média a legmegbízhatóbb hírforrás.
A Republikon Intézet által készített elemzésből kiderül, milyennek látják a médiahelyzetet a magyarok és ez hogyan alakult az elmúlt években.
Érdekes statisztika érkezett a napokban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, amiből nem csak az derül ki, hogy mely dalokat játszották tavaly a hazai rádiók, de arra is rávilágít, hogy jelentős eltérés van a rádiók és a népszerű zenei streaming platformok játszási toplistája között.
Több érdekes adat is kiolvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 3.000 háztartás, illetve az ott élő 8.130 személy hírközlési szokásait vizsgáló kutatásának eredményéből.
Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet idén is elkészítette a Digital News Report című jelentését, amely 46 ország, köztük Magyarország lakosságának megkérdezésével vizsgálta a legfontosabb tendenciákat a médiában.