Az MTVA több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban, ám azok tartalmát még közérdekű adatigénylésre sem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni.
Az Úgytudjuk főmunkatársa lett Győr polgármestere, Miskolc vezetését pedig a Mészáros Lőrinc-közeli Rádió M főszerkesztője nyerte el. A Fradimédia főszerkesztője is sikert ért el az egyik városban, míg a PestiSrácok és a HírTV arca nagyot bukott a választásokon Biatorbágyon. A Media1 cikkéből kiderül az is, hogy a TV2 volt műsorvezetőjének, Szebeni Istvánnak sem jött össze a terve és az Átlátszó egyik újságírója sem aratott sikert, ahogy a Mediaworks egyik munkatársa is alulmaradt.
A bíróság első fokon az oknyomozó portálnak adott igazat és kimondta: minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával.
Az International Press Institute (Nemzetközi Sajtóintézet) szerint az Átlátszó esete egy újabb példa arra, hogyan félemlíthetik meg a szabad magyar sajtó maradékát Magyarországon.
Együtt áll ki több szerkesztőség a sajtószabadságért és fejezi ki szolidaritását az Átlátszó portál mellett.
A Magyar Sajtó Napjára idén is kiosztotta a sajtónap előtt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) legfontosabb díját, a Magyar Sajtódíjat.
E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de ez is meghiúsult: a BVOP válasza szerint a rendelkezési jog gyakorlója ezt megakadályozta, de azt nem árulták el, hogy pontosan ki hozta meg a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor pontosan ki. Jelen hírünk élesítése után a BVOP egyébként újfent csak annyit közölt, hogy a rendelkezési jogok gyakorlója tette ezt.
Lasse Skytt szabadúszó dán újságíró több, különböző újságokban megjelent cikkeivel kapcsolatban is plágium gyanúja merült fel, azonban nem mindennel kapcsolatban igazolódott be a vád. Az Átlátszó főszerkesztőjével például tényleg beszélt annak idején. Az Orbán-rendszerről szóló Orbanland című könyvének nyomtatása mindenesetre szünetel, dán sajtóhírek szerint az ügy miatt.
Portik Tamás a Fenyő-ügy bírósági tárgyalásán arról beszélt, hogy nem csak az Átlátszónak, de a Magyar Nemzetnek is interjút adott, és előbbihez hasonlóan utóbbi sem jelenhetett meg. Mi van az ügy hátterében? Erről beszélgettünk Papp László Tamással, az Átlátszó újságírójával.
Portik Tamás a Fővárosi Törvényszéken zajló Fenyő-perben az utolsó szó jogán elhangzó beszéde szerint nemcsak az Átlátszót, de a Magyar Nemzet című kormánypárti lapot is cenzúrázta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és nem engedett megjelenni Portikkal egy interjút. A Magyar Nemzet és az MTI a bírósági tárgyaláson történtekről közölt tudósításában Portik beszédének ezen állítását egész egyszerűen kihagyta és nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire.
