Idén kilencedik alkalommal adták át a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat.
A Media1 Podcast legújabb epizódjában Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a 2019-ben indult Hell–Forbes pereskedésről, amelyben a Kúria néhány hete kimondta: a sajtó jogszerűen közölhette az energiaitalos cég tulajdonosainak nevét, ez nem tartozhat a magánszféra körébe. Galambos felidézte, hogy az ügy korai szakaszában egy ideiglenes bírói döntés miatt vissza kellett hívni a Forbes lapszámát a standokról, ami szerinte „teljesen ellehetetlenítette volna az újságírást”, ha precedenssé válik. Az interjúban szó esik a GDPR hazai bizonytalanságairól, a TASZ szerepéről, a sajtóra gyakorolt „chilling effectről”, a visszahívási kényszer okozta károkról, valamint arról, milyen keretek között tud ma dolgozni a gazdasági sajtó Magyarországon. Szóba került az is, miért fordul Strasbourghoz a Forbes.
A Fővárosi Törvényszék egyelőre nem jogerős elsőfokú ítélete szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogellenesen kezelte a Vakcinainfó nevű oldalon regisztráló állampolgárok adatait, amikor nem járványügyi, hanem politikai tartalmú üzeneteket küldött részükre. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogi képviseletével megvalósult per eredményeként a bíróság eltiltotta Rogán Antalékat az ilyen adatkezeléstől és elrendelte a jogsértést megállapító ítélet közzétételét is.
Az Alkotmánybíróság szerint sérült az információs önrendelkezéshez való jog, amikor a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el Németh Dániel újságíró keresetét, aki a Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelésével kapcsolatban próbált hozzáférni a róla szóló titkosítási döntésekhez. Az újságírót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízásából Hüttl Tivadar képviselte az ügyben.
Vidnyánszky Attila szerint az RTL a magyar emberek lelkét pusztítja, ezért nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseire. A csatorna kikérte a TASZ állásfoglalását.
A magyar Forbes álláspontja szerint a Hell Energy tulajdonosi adatai nyilvánosak, a Barabás család mégis pert indított személyiségi jogok megsértése miatt ellenük, miután a lap nevesítette őket a milliárdoslistájában. A több mint négy éve indult pert első fokon az üzleti magazin kiadója nyerte.
A SLAPP névre hallgató jelenséggel, amikor adatvédelmi szabályok alapján próbálják a sajtót cenzúrázni, a megkérdezett szerkesztőségek közel harmada szembesült már.
A jogvédő szervezet szerint lesújtóak a lehallgatási botrány jogérvényesítési tapasztalatai.
A magazin győzelmével ért véget hosszú pereskedés után a Forbes 2021-es gazdag magyarokat tartalmazó listája körül kibontakozott jogvita.
A Fővárosi Ítélőtábla meghozta másodfokú ítéletét abban a közérdekű adatigénylési perben, amelyet a Direkt36 indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen azért, hogy megkapja az oknyomozó műhely a tervezett kínai vegyianyag-elosztóval kapcsolatos bizonyos dokumentumokat. A bíróság ugyan nem adott helyt a lap keresetének, de egyúttal rámutatott az ítéletében arra is, hogy a minisztérium saját magának ellentmondva érvelt a per során.
