Napok óta keringett egy médiapiaci pletyka, hogy Munk Veronika a 444.hu-hoz igazol, amit most végül maga az érintett jelentett be a lap felületén. Nem is csupán a 444-hez igazol, de ő lesz a lap főszerkesztője, Uj Pétert váltva a poszton.
A Media1-hez eljuttatott csütörtöki közlemény szerint 2026 augusztusától lesz Munk Veronika a 444 új főszerkesztője. A Magyar Jeti alapítóinak felkérésére a szlovák Denník N-től érkezik a szerkesztőség irányítói pozíciójába. A közlemény felidézte, hogy Munk 2002-től az Index akkori kiadójánál már együtt dolgozott a későbbi 444 alapítóival és számos újságírójával.
„Veronika teljes értékű főszerkesztői felhatalmazással érkezik. Elkötelezett az egyedi tartalmak, az erős olvasói és előfizetői kapcsolatok fejlesztése iránt, jól ismeri a legjobb európai újságkészítési gyakorlatokat. Mindezekben támaszkodni fog a 444 eddigi, kiemelkedően sikeres főszerkesztőhelyettesi stábjára: Haszán Zoltánra, Plankó Gergőre és Rovó Attilára. Az audiovizuális terület stratégiai jelentőségére tekintettel Plankó Gergő mostantól főszerkesztő-helyettesi feladatai mellett videós tartalmakért felelős szerkesztői minőségben is irányítja a 444 valamennyi mozgóképes tevékenységét” – írják.
A közlemény szerint Uj Péter a 444 társalapítójaként továbbra is kiemelt szerepet játszik a Magyar Jeti és a 444 stratégiai irányításában, és persze szerzőként is változatlanul közreműködik.
Kardos Gábor, a Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatója és társalapítója szerint
„Fontos változás ez: Vera érkezése rengeteg tudást, lendületet és komoly megújulási lehetőséget hordoz az átrendeződő magyar médiapiacon – ezért hívtuk, ezt fogjuk együtt sikerre vinni. A piaccal együtt, sőt azt befolyásolva mi is változunk hamarosan. Verával nagyon egyformán látjuk a 444 eddigi eredményei mögötti alapértékeket, a kihívásokat és a fejlődés lehetőségeit. Bízom benne, hogy nemzetközi tapasztalata és remek vezetői képessége sokat tesz majd az eddig is kiváló tartalmi és kiadói stábunk sikereihez. Nagyon büszke vagyok rá, hogy elfogadta felkérésünket: az egyik legfontosabb hazai médium új korszakát építjük majd együtt.”
Munk Veronika az ELTE-n végzett kommunikáció és szociológia szakon, később doktori fokozatot is ott szerzett médiatudományból. 2015 óta oktat az ELTE Média és kommunikáció tanszékén. Közel 18 évig dolgozott az Indexnél. Amikor a Magyar Jeti induló stábjának 2013-as kiválása, azaz a 444 megalakulása után 8 évvel ismét felállt az akkori Index gárdája, Vera velük együtt alapította a Telexet. Ott először főszerkesztőként, később tartalomfejlesztési vezetőként dolgozott. 2023-tól a Közép-Európában jelentős előfizetői sikereiről ismert, több országban aktív Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója volt, ezt cseréli most a 444 főszerkesztői székére. (Munk az elmúlt években többször a HVG-nek is írt.)
Munk Veronika azt írja:
„Drága olvasó, bemutatkozom mint a 444 augusztustól esedékes új főszerkesztője. Adódik a jogos kérdés, hogy miért most, meg miért én, ezt Uj Péter itt írta meg, olvassátok: „Ezer oka van, nyilván, dehát végülis: mit kell ezen magyarázni? Kábé kétezer óta, tehát közel ezer éve vagyok ennek a többé-kevésbé jogfolytonosnak tekinthető tartalomizénak a főszerkesztője; elég volt. Gombócból is sok.
Mindenesetre Uj Péter nem megy sehová, csak átadja a stafétát, miközben marad velünk alapító szerkesztőként, ahogy Kardos Gábor is marad a kiadói vezérlőpultnál. Újítunk viszont audiovizuális területen: Plankó Gergő megerősített pozícióban, videós tartalmakért felelős szerkesztőként folytatja főszerkesztő-helyettesi feladatai mellett. Én pedig rajongó olvasói státuszból olyan szerkesztőséghez csatlakozom, amely – sok egyéb mellett – a kegyelmi ügy feltárásával is bizonyította, hogy a magyar nyilvánosság meghatározó intézménye. Olyan szerkesztőséghez, amelyet kivételes újságírók: Uj Péter, Haszán Zoltán, Plankó Gergő és Rovó Attila vezetnek, és amelyet utánozhatatlanul tehetséges csapat tesz nap mint nap jobbá. Az én feladatom az, hogy ezt a munkát összefogjam és erősítsem azzal a tudással, amit az elmúlt több mint húsz évben itthon és más országokban megtanultam. Hatalmas megtiszteltetés, hogy a 444 élén mostantól titeket szolgálhatlak.
Kívülről jövök, de nem előzetes kapcsolódások nélkül. Amikor a kilencvenes évek végén az egyetemen megkérdezték, mit olvasok rendszeresen, UP népszabis szerdáját említettem. Ettől semennyire sem függetlenül szerettem volna az akkor még menő Index tagja lenni, 2002-ben el is kezdtem ott dolgozni és végül 18 évet maradtam – ebből tizet UP irányítása mellett jó pár olyan kollégával, akikkel alig várom, hogy a 444-ben újra együtt készítsünk újságot.
Az orbáni politikai nyomás miatt főszerkesztő-helyettesként mondtam fel az Indexben 2020-ban. Megalapítottuk akkori kollégáimmal a Telexet, ahol először főszerkesztőként, majd tartalomfejlesztési vezetőként dolgoztam, az utóbbi három évben pedig a szlovákul, csehül, magyarul és angolul publikáló regionális lapcsalád, a Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója voltam. 15 éve tanítok budapesti egyetemeken és más európai nagyvárosokban újságírást.
Az elmúlt több mint húsz évben mindig nagy szerkesztőségben dolgoztam és ezalatt megtanultam: egy lapot végső soron az újságírói és az olvasói közötti bizalom teszi naggyá. Legfontosabb feladatom, hogy ezt a bizalmat őrizzem és erősítsem. Nem azért jövök, hogy újraírjam a 444-et. Nem azért, hogy lecseréljem azt, amit az olvasók szeretnek, hanem azért, hogy összefogjam a további építkezést.
Kíváncsi ember vagyok hatalmas igazságérzettel. Elsősorban két csodálatos kislányom miatt tartom fontosnak a szakmánkat: szeretném, ha tisztánlátó, gondolkodó Magyarországon élhessenek, egy olyan világban, ahol a tények számítanak, a hazugságokat pedig szabadon számon lehet kérni.
Szeretek kérdezni, vitatkozni, tanulni, ezek a tulajdonságok főszerkesztőként is hasznomra lesznek. És a munkámhoz legjobban rátok van szükség. A 444 eddig is az olvasói közösség erejéből építkezett, és ezután is a ti támogatásotok és kritikus szemetek tart minket az úton. Az előttünk álló intenzív időszakban is a független, bátor és magyarázó újságírás lesz az iránytű. Gyorsabban változik a világ, amelyben újságot készítünk, mint korábban bármikor. Másképp fogyasztunk híreket – ezért is erősítjük a videós területet –, na és itt van a nyomorult/világmegváltó AI is, miközben a jó újságírás alapvető feladata semmit sem változott: segíteni eligazodni a világban, feltárni a fontos történeteket, és számon kérni a hatalmat.
Azért fogok dolgozni, hogy a 444 továbbra is biztos pont legyen az életetekben, ha meg akarjátok érteni a világot.
Köszönöm, hogy velünk vagytok” – olvasható Munk Veronika beköszöntőjében.
Uj Péter „Ezt még megírom, aztán maradok*” címmel írta meg leköszönő cikkét. Azt írja:
„Kedves, gyorsan változó szokású tartalomfogyasztó**!
„Annyi minden változik, nem biztos semmi sem” – énekelte annak idején Demjén Sándor, a Ganz’n Rózsiz frontember-gitárosa a milánói Skála áruház férfi szadomazo és mikrofonfrizura osztályán, és, mint mindig, nagyon igaza volt. Ahogy mondani szokták: néha a közhelyekben vannak a legnagyobb igazságok.
Mindezek fényében, drága tartalomfagyasztó, van szerencsém teneked bejelenteni (csak itt, csak neked – hogy te mekkora egy mázlista vagy!), hogy augusztus elsejétől immáron nem jómagam leszek szerencsés tolni a főszerkesztés olykor viharos, kisebb részben dicső, keserédes szekerét. Magyarul: a 444-nek új főszerkesztője lesz. Sokkal fiatalabb, sokkal dinamikusabb, okosabb (sokkal phd-bb!), nagyobb munkabírású és jelentősen nőbb nálam. Munk Veronikának hívják, biztosan tetszenek ismerni.
Nem lennék a helyében.
Éppen erről van szó.
Most talán az lenne az elvárás, hogy magyarázzam, miért is jutottam erre a döntésre. Ezer oka van, nyilván, dehát végülis: mit kell ezen magyarázni? Kábé kétezer óta, tehát közel ezer éve vagyok ennek a többé-kevésbé jogfolytonosnak tekinthető tartalomizénak a főszerkesztője; elég volt. Gombócból is sok.
Öregedek kifelé, bizonyos tekintetben: erőnléti problémák, sérülékenység, macskás végtagok. Horribile dictu és vanitatum vanitas: elszállt fölöttem az idő vasfoga. A tartalomfogyasztói szokások meg – ugye-ugye, olvasókám, mindennek te vagy ám az oka! – huss, vágtatnak, mint Szaros Pista Krisztus nevenapján. Hát én már nem rohanok utánuk, az ziccer. A keresztszalagos térdemmel. Rohanjon, akinek két anyja van. (Majd ide jönnek, ha akarnak valamit.)
Tehát jön Vera, kicsit kívülről, ami jó, mert kell az új erő, új lendület, új szakértelem, és kicsit belülről, ami meg még jobb, hiszen sokan és sokáig dolgoztunk már vele, az Indexnél vagy a Telexnél, ismerjük egymást jól. 2011-ben, amikor fölmondtam az Indexnél, szinte még pályája elején tartott: a politika rovat munkatársa volt, szülési szabadságról visszatérőben, félállásban, közben tanított az ELTE médián, phd-zett. 2020-ban, amire az Index ellen megindult a végső orbánista roham, már főszerkesztő-helyettesként ő vezette át a fellázadt szerkesztőséget a Telex-projekthez. Telex-alapítás, főszerkesztés, onnan nemzetközi pálya: a régió egyik legsikeresebb online hírlapjánál és médiacégénél, a pozsonyi Denník N-nél igazgatott. De ezt majd elmondja ő. Ha akarja.
Jön Vera, és megyünk tovább együtt. Hogy mit fog csinálni, az meg majd kiderül. Mert ez a főszerkesztés eléggé elasztikus munkakör. Főszerkesztő van egypúpú, van kétpúpú, töttöröttörö, minden főszerkesztő más, mindent másképp csinál. Sőt, még konkrét újság konkrét főszerkesztői feladatai is változnak az időben. Egészen mást kellett csinálnom főszerkesztőként, amikor 2000-2001-ben, az alig egy éve alapított Indexbe hirtelen beömlő befektetői dollármilliókból óriási, mindennel foglalkozó internetes céget akartunk építeni; egész mást kellett csinálnom alig másfél év múlva, amikor hirtelen összeomlás után (dotkombukta!), csődközeli helyzetben a 200 fősnél nagyobb szar-szappan-szalámi-céget 50 fő körüli, túlélőképes szerkesztőséggé kellett alakítani; 2005-ben egy stabilnak tűnő, közepes szerkesztőséget kellett följebb küzdeni a hírpiaci versenyben – tök más feladat megint; 2008-ban pedig már egy sok milliárdos bevételű kiadói csoport vezértermékeként a hírpiaci elsőségért kellett harcolni; 2010-ben meg napi huszonnégy órában hárítani a minden nap fokozódó politikai nyomást; 2013-ban nullából beindítani egy új híroldalt (egy tíz négyzetméteres szobában tizenketten próbáltunk úgy tenni, mintha nagy szerkesztőség volnánk); 2020-ban már ötven fő körüli kis kiadóvállalat újságját kellett átállítani előfizetős modellre (szpojler: sikerült), a világjárvány kellős közepén, állandó túlélési küzdelemben, egyre vadabb politikai támadások között; 2025-ben arra kellett készülnünk, hogy megpróbálják kinyírni a céget, menekülőútvonalakat kerestünk; és most, 2026-ban megszűnt a direkt politikai fenyegetés, van egy hetven-hetvenöt fős kiadóvállalatunk, és nagyon-nagyon nehéz, zsugorodó piac, amin helyt kéne állni. Na, ez innentől már a Vera feladata. Is.
Jön Vera, én meg nem megyek sehova. Főszerkeszteni nem fogok. A legkevésbé sem. Viszont a lehető legmaradandóbban maradok a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt. résztulajdonosa, az igazgatóság tagja, csinálom tovább a Borízű hangot, írom a hírleveleket, készítek béna interjúkat, írok nekrológokat punkzenészekről meg ilyenek. Hogy minek hívom majd magam, az végülis tökmindegy. Művészeti vezető szeretnék lenni. Vagy: a rendező munkatársa. Chief Inoperating Officer. Head of Changing Content Consumption Habits. Chief Rebel Angel.
Summa summárum: továbbra is meghatározó szerepet kívánok játszani saját szakmai fejlődésemben. Érdemeim maradéktalan elismerése mellett más fontos beosztásba helyezem magam.
*
* „Na, ezt még megiszom, aztán maradok!” – A nyolcvanas-kilencvenes évek közkedvelt kocsma/házibulipoénja, többnyire seggrészeg emberek sütötték el, záróra környékén. A régi Index állandó belsős bonmot-poén-punchline-készletébe Sasvári Schaffer Angelday Plastik Józsi József UX-dizájner implementálta a kétezres évek elején. Bizonytalan voltam, hogy használatban van-e még, érthető-e a parafrázis, mert mostanában már se kocsma, se házibuli, se részegek, záróra még csak-csak, Angelday meg azóta svéd. (Tudják, melyik a legjobb UX-dizájner? A svéd…)
** A magyar médiapiac both teams played hardja. 2014-ben a kormányzati megszállásra előkészített Origo vezetése indokolta ezzel a dumával, a tartalomfogyasztói szokások változásával Sáling Gergő főszerkesztő lecserélését. (A valódi ok valószínűleg Lázár János intézkedése volt.) Sáling kirúgása után sorra mondta föl a szerkesztőség meghatározó újságírói, az Origo szétesett. (Aztán lett belőle az, ami.) Sáling és helyettese, Pethő András nem sokkal később megalapította a Direkt36 oknyomozó műhelyt.
A 444 hírlevelében Uj Péter egy korábbi régi videót is közzétett:
„És akkor itt a remek alkarom, hogy újra elsüssem
ezt a kis videót, a 444 indulására készült (13 éve!) Pintér Dezsőmet. Még jó 25 kilóval nehezebben, karikákkal a fülemben, valószínűtlen szőrmennyiséggel. Az üzenet sosem volt aktuálisabb. (Egyszer találkoztam egy olvasóval, aki azt állította, hogy félévente meg szokta nézni. Mondjuk, az se normális.) (In memóriám Régi Huncut Négynégynégy.)”
***
Bíróság: a 444 megsértette Bodolai László jó hírnevét az Index-ügyben
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
