Hosszas elemzést közölt a Lakmusz nevű tényellenőrző oldal arról, mennyire feleltethető meg tényleg az Európai Jogok Európai Bírósága (EJEB) által tavaly jogsértőnek ítélt oroszországi idegen ügynök-törvénynek a magyar szuverenitásvédelmi törvénytervezet. A tényellenőrző portál a száraz módszerekben hitt, és törvények konkrét szövegeit hasonlította össze, és a törvény logikája, az érintettek köre, a velük szemben folytatott eljárás és az alkalmazott büntetések mértékét vizsgálta.
A cikk szerint bár eltérő logika mentén, de nagyjából hasonló célra szolgál a két törvény:
„A külföldi támogatásból (is) működő szervezeteket, akik a hazai közéletben valamilyen módon részt vesznek, mindkettő kockázatnak bélyegzi, és különböző mértékben, de bünteti.”
A logika abban tér el, hogy ameddig az orosz törvény tulajdonképpen egy lista, ami a külföldi ügynökként nyilvántartott szervezetek és magánszemélyek jogait pedig sok ponton korlátozza, Magyarországon viszont ehhez képest külön Szuverenitásvédelmi Hivatalról van szó, illetve a választásokon induló jelöltek és az őket indító civil szervezetek külföldi támogatását tiltaná büntetőjogi eszközökkel.
A lényeg minden jel szerint hasonlít:
„Oroszországban azt döntheti el, hogy ki külföldi ügynök, Magyarországon pedig azt, hogy ki ellen indít vizsgálatot az ország szuverenitásának vélelmezett veszélyeztetése miatt”
– írja a lap, hozzátéve, hogy az orosz törvényben részletesen leírják, milyen tevékenységet végző szerezetekről vagy magánszemélyekről van szó, a magyar tervezet csak választáson induló politikusokat és jelölőszervezeteket nevez meg, azt viszont nem, hogy kiket vizsgálhat a Hivatal. A törvényt értelmezők egy része szerint tulajdonképpen bárki ellen, így a sajtó ellen is fordítható a szöveg.
Ráadásul a „szuverenitásvédelem” keretében rajtaütésszerű ellenőrzésekre, lehallgatásokra, adatigénylésekre is sor kerülhet, bekérhetnek adathordozókat és így tovább, tehát ha újságírók ellen alkalmazzák, a forrásvédelem is csorbát szenvedhet, nem mintha a magyar kormány által is bevetett Pegasus kémprogram esetében ez már ne merült volna fel így is.
Szemben az orosszal, a magyar terv különbséget tesz azon szervezetek között, amelyek részt vennének a választásokon, és azok között, amelyek egyszerűen csak valamilyen módon részt vesznek a közéletben, de túlzottan ez sincs részletezve.
További érdekesség, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentései nem közigazgatási eljárás keretében készülnek majd a Lakmusz írása szerint, így ha valaki például úgy érzi, hogy alaptalanul hurcolják meg azzal, hogy feltették a szuverenitásvédelmi szempontból veszélyes szervezetek listájára, akkor jogorvoslati lehetőség sem lesz.
Elítélte a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot a Nemzetközi Sajtóintézet
Varga Judit már a mainstream médiát is a szuverenitás ellenségei közt említette
Szijjártó Péter: Magyarország szerencsés médiahelyzetben van
Még több hír érhető el a Media1.hu portálon. Megtalálhat Facebookon is. Iratkozzon fel napi hírlevelünkre is!
