Szomorú tendencia, hogy a média politikai befolyásolása lényegében elfogadottá vált Magyarországon – állapítja meg a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb kutatása. A Medián Közvéleménykutató Intézettel közösen készített elemzésük szerint a megkérdezettek igen rossz véleménnyel vannak a sajtóról, a válaszadók negyede érzi csak úgy, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni. Ebből adódóan a válaszadók 75 százaléka állította, hogy a magyar sajtó elfogult és az egyik politikai oldal véleménye mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. A Mérték-Medián kutatások 10 éves sorozatát tekintve ez az arány 2020 óta lényegében már nem változott.
A politikai oldalak befolyásának kérdését tovább bontva egyértelművé vált, hogy a válaszadók szerint a Fidesznek van nagyobb befolyása: elsöprő arányban, 88 százalékban gondolják így. A magas arány annak tulajdonítható, hogy ebben a kérdésben kialakult egyfajta társadalmi konszenzus – hangsúlyozzák az elemzők. Még a Fidesz-szavazók 76 százaléka is érzékeli a kormánypárt befolyását, az ellenzéki szavazók pedig szinte maradéktalanul így gondolják (98 százalék).
A média függetlenségének megítélése
A kutatás kitért arra is, hogy a válaszadók mit gondolnak a média befolyásolásáról, és az eredmények némileg meglepőek. A teljes népesség 21 százaléka valamilyen szinten elfogadhatónak tartja, hogy politikai szereplők beleszóljanak egy újság tartalmába, és a megkérdezetteknek csak a fele gondolja úgy, hogy ez a gyakorlat egyáltalán nem elfogadható.
Figyelemreméltó, hogy még az ellenzéki szavazók körében is vannak, akik szerint teljes mértékben vagy inkább el tudják fogadni a politikai szereplők beleszólását egy szerkesztőség munkájába (2 plusz 14 százalék). És ugyanennyire meglepő, hogy a kormánypártiak közel kétharmada tartja inkább vagy teljesen elfogadhatatlannak a kézivezérlést (32 plusz 32 százalék).
A kutatás egyébként meglehetősen realistán ítéli meg a közvetlen politikai befolyás jelenlétét a magyar médiában: a teljes népesség 63 százaléka szerint nagyon jellemző, további 31 százalék szerint előfordul a politikai befolyás és mindössze 1 százalék gondolja úgy, hogy ez soha nem fordul elő. A politikai polarizáció jól látható ennél a kérdésnél is: az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (82 százalék) szerint ez nagyon jellemző, míg a kormánypárti szavazók körében csak fele ennyien (41 százalék) gondolják ugyanezt. Feltűnő, hogy a diplomások sokkal inkább tartják „nagyon jellemzőnek” a politikai befolyást (77 százalék), mint az alacsony iskolai végzettségűek (47 százalék).
A média hitelessége és a véleménybuborékok
A kutatás szerint a legmegbízhatóbb hírforrás az RTL, amit a HVG és a Telex követ, míg a lista alján az Origo, a TV2, a megyei lapok és az M1 szerepel. Az átlagos hitelességi értékek mögött azonban nagyon komoly különbségek láthatók pártpreferencia szerint: gyakorlatilag teljesen ellentétesen ítélik meg a médiamárkákat a kormánypárti és az ellenzéki szavazók. Ez is igazolja azt a gyakran emlegetett mondást, amely szerint Magyarországon a két nagy politikai oldal szavazótábora teljesen más világban él – írják az elemzők.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye mégis a buborék-elmélet cáfolata lett: nem igaz az a feltételezés, hogy a médiafogyasztók többsége nagyon egyoldalúan tájékozódik.
Eddig nem volt kutatás arról, hogy a fogyasztók mennyire használnak általuk hiteltelennek tartott hírforrást, ezért is volt meglepő még az elemzők számára is, hogy a válaszadók 41 százaléka fogyaszt olyat, amit nem hisz el. Bár a válaszadók sok egyéni motivációt feltártak (kíváncsiság, a másik oldal érveinek megismerése, a középút megtalálása, szórakozás), úgy tűnik, hogy a hiteltelennek tartott hírforrások használata a társadalom minden rétegében jellemző. Itt még a politikai különbségek sem jelentősek (az ellenzéki szavazók 47 százaléka, a kormánypárti szavazók 40 százaléka számolt be erről).
A kutatók emellett idén is felmérték a különböző tájékozódási szokásokat, a hírforrások népszerűségét, valamint a hírfogyasztók tudatosságát és ebben a közösségi média, illetve egyes influenszerek hatását. A Mérték Médiakutató Műhely Tájékozódási szigetek egy polarizált médiarendszerben című kutatását itt lehet elolvasni, a MÚOSZ székházában rendezett bemutatóján készült videót pedig itt lehet megnézni:
A napokban egy másik, a magyar média megbízhatóságával kapcsolatos kutatás is megjelent, azt a Reuters Institute készítette.
Egyre kevesebben bíznak a sajtóban Magyarországon a Reuters Intézet jelentése szerint
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
